Hasonló termékek
Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Az 1950-es években csaknem ezer észak-koreai fiatal tartózkodott Magyarországon. Először fordult elő, hogy egy ekkora létszámú kelet-ázsiai közösség került Magyarországra, majd éveken keresztül itt tartózkodott. A legfiatalabbak a Szabadság-hegyen felállított Kim Ir Szen Iskolában, majd a Hűvösvölgyben megnyitott Pak Den Áj Gyermekotthonban kezdték meg tanulmányaikat. Az észak-koreai kormány kérésére folyamatosan érkeztek hazánkba idősebb diákok is, akik közül sokan részt vettek a koreai háború harcaiban.
Korea és Magyarország 1956-ban
Az ’56-os forradalom leverését követően Li Szin Man elnök kormányzata igyekezett mindent megtenni, hogy magyar emigráns fiatalokat invitáljanak az országba, akik előadásaikkal alátámasztják az antikommunista propagandát. A magyar forradalom bemutatása azonban Li Szin Man elnök uralma szempontjából kontraproduktívnak bizonyult: a magyar egyetemi ifjúság kiállása a szabadságért ugyanis komoly hatást gyakorolt a dél-koreai diákságra, akik 1960 tavaszán sikeres forradalommal vetettek véget Li elnök regnálásának.
Phenjani exodus
A koreai Csoszon Királyság csaknem két és fél évszázadon keresztül zárkózott el a külvilágtól, és ennek az időszaknak a beidegződései a mai napig hatással vannak a KNDK külpolitikájára. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi történik abban az esetben, ha egy olyan külső hatás éri el az ország határait, ami nem politikai vagy gazdasági jellegű, hanem egy feltartóztathatatlan természeti jelenség?
A játék hatalma. Futball - pénz - politika
A kötet szerzői azt a kérdést járják körül, hogy miféle okok idézték elő a kelet-európai - s benne a magyar - labdarúgás hanyatlását, miközben Nyugat-Európában e játék sajátos "felvirágzása" ment végbe.
Van-e összefüggés e jelenségek között?
Miben áll a nyugati "előrelépés", és vajon mi okozza a mi régiónk focijának "hanyatlását"?
Utolérhető-e a Nyugat?
Egyáltalán, érdemes-e erre törekedni?
Az üzlet-futball-politika hármasságban van-e még esély a kibontakozásra?
Hanyatló világok
Szubjektív tudományos önéletrajz
Ez a könyv Ladányi János 45 éves munkássága legfontosabb eredményeit foglalja össze. Annyiban tér el egy hagyományos szakkönyvtől, hogy elsősorban a témaválasztáshoz és a tanulságok levonásához vezető szubjektív utat, családi meghatározottságokat, élményeket és benyomásokat veszi számba.
Leselejtezettek
A "Leselejtezettek" a magyarországi piacgazdasági átmenettel járó nagy átalakulás társadalom- és térszerkezeti hatásait és mindenekelőtt a tartós társadalmi kirekesztettségben élő cigány és nem cigány népesség kialakulását kívánja megragadni.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
Leírás
1989 a szocializmus bukását jelentette Közép- és Kelet-Európában. A távol-keleti térségben ugyanakkor nem került sor rendszerváltozásokra. Kínában az évek óta tartó gazdasági reformok ellenére drasztikus eszközökkel számolták fel a rendszer kereteit fenyegető diákmozgalmat, az egyre inkább monarchikus jellegű Észak-Koreában pedig a változások gondolata sem merülhetett fel. 1989 mégis fontos korszakhatár a KNDK történetében: először és utoljára fordult elő, hogy a rezsim minden erejét megfeszítve több mint húszezer külföldi vendéget invitáljon az országba. A XIII. Világifjúsági Találkozó megnyitásának külsőségei nem véletlenül idézték az olimpiai játékokat, hisz a KNDK az egy évvel korábban lezajlott szöuli olimpia sikerét akarta elhomályosítani.
1989 nagyon fontos a magyar–koreai kapcsolatok szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában.
„Amikor a fesztivált megnyitó beszédében Kim Ir Szen ott tartott, hogy az ifjú nemzedéknek szerte a világon elnyomás nélküli társadalomban kell élniük, a küldöttségünkből néhányan magasba akartunk emelni egy lepedőt ‹Emberi jogokat Észak-Koreában is!› felírással. A transzparenst feltartani azonban már nem volt időnk, hátulról szürke civil ruhába öltözött koreai biztonsági emberek rontottak ránk. […] Amikor a székembe kapaszkodva ülve akartam maradni a stadion lelátóján, székestül együtt téptek fel a helyemről – talán arra akarván figyelmeztetni ezzel, hogy a Nagy Vezér szavait állva illik végighallgatni.”
(Dán aktivista beszámolója a phenjani VIT megnyitóünnepségéről, 1989. július)
„Nem lehet úgy tenni, mint a lengyel kommunisták, akik önként lemondtak a hatalomról, vagy mint a magyarok, akik maguk számolták fel saját pártjukat.”
(Kim Ir Szen, 1989. október)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Csoma Mózes |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 142 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789632368962 |