Ez a kötet a XX. századi hazai kerékpársport világába kalauzolja el az olvasót. A könyvet nem más ajánlja, mint az ötszörös Tour de France és Giro d’Italia győztes, Vuelta Espana-győztes, háromszoros világbajnok belga Eddy Merckx.

Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében I.

Szerhasználó magatartások

Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében II.

Viselkedési addikciók

A kötet első része az ún. keleti globalizáció, a klasszikus selyemutak kérdéseivel foglalkozik, amelyek a premodern globális kereskedelem jelentős hányadát adták. A második rész a kolonizáció és dekolonizáció vitáit folyamatában és napjaink radikális diskurzusaiban mutatja be. A kötet harmadik része a globalizáció regionális perspektíváit elemzi az európai és a kínai kozmopolitizmus, a közép-ázsiai globalizációs turbulencia, az afrikai neokolonialista törekvések és a multipoláris világrend perspektíváiban.

„A művészet fogalmát a jog nem határozhatja meg, és mégis elismerheti a művész szabadságát. A jognak önmérsékletet kell tanúsítania, és mégis közbelépnie ott, ahol a művészet védelmében szabályozási szükséglet mutatkozik. A kötet elsősorban ezekről a rendkívül nehéz elhatárolási kérdésekről, jog és nem-jog határterületeiről szól. Bízom benne, hogy egy termékeny és intellektuálisan izgalmas tudományos diskurzus kiindulópontja lehet.” 
Koltay András – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

A szociodráma módszere

Morus Tamás és a szenvedélyes reformátorok konfliktusának bemutatásában a szerző mindkét fél megértésére törekszik. A sokszor éles teológiai pengeváltás ma is izgalmas, ám még inkább elgondolkodtató, hogy ötszáz évvel ezelőtt még mennyire tudtak ragaszkodni meggyőződésükhöz. Három éven belül a korszak kiemelkedő személyiségei mindhárman életüket áldozták a hitükért; Morus katolikusként, Tyndale és Frith pedig a reformáció oldalán. A könyv második része válogatás a három tudós-mártír írásaiból, amelyek magyar nyelven itt olvashatók először. A kötet egyszerre készült tudományos igénnyel és a szélesebb olvasóközönség számára.

Beszélgetések Zygmunt Molikkal

A kötetben részletgazdag képet kaphatunk a magyar főnemesség császárvárosi integrációjának különböző színtereiről az iskoláktól a Habsburg-udvartartáson és a központi kormányszerveken keresztül egészen a reprezentatív városi paloták világáig. A monográfiában a szerző egy évtizedes, kiterjedt levéltári alapkutatásainak az eredményeit adja közre, amely révén az olvasó egészen új szemszögből szemlélheti a 18. századi Habsburg–magyar kapcsolatokat.

A dualista korszak fél évszázada Közép-Európa modern történetének meghatározó idõszaka volt. Jelen kötetünk magyarországi, csehországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai kutatók az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttének 150. évfordulójára készült tanulmányait tartalmazza.

A szerző érdeklődése fókuszában egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak. Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmét, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit, és  a globalizált világba való beilleszkedésének problémáit vizsgálja.

Polgárság- és polgárháztörténet Esztergom királyi városában a keltáktól napjainkig

„Az első szent király itt született,

s azóta szent város ez.” 

(Babits Mihály)

A szerző olasz kapucinus szerzetes, 2020-ban Ferenc pápa bíborossá nevezte ki. A világ minden tájára hívják beszédeket tartani, 2010-ben a magyar papi találkozó előadója volt Esztergomban.

A Párbeszéd-kötetek sorozatában nem először találkozik az olvasó egy problémás irodalomtörténeti fogalom, pontosabban egy nehezen kategorizálható műfaj vizsgálatával. A 2013-ban megjelent Közelítések a szatírához című kötet után most egy talán még nehezebben egységesíthető műfaj áll a vizsgálódások középpontjában.