Ki is volt valójában ez a rejtőzködő zseni, aki egész életművét álnevek útvesztőjében komponálta meg, egymással párbeszédekbe kezdő, ellentmondásokba torkolló, polemikus és mégis egységes szerkezetben, amely sokkal többet árul el a világról és a belé vetett ember dilemmáiról, mint a legbölcsebb monológ árulhatna?

Eszmék gazdaság- és társadalomtörténete

Ezek az eszmetörténeti tanulmányok részben akkor születtek, amikor a politikai, történelmi vagy társadalmi kontextus jelentősége háttérbe szorulni látszott a forma, a szemiotika és a jelölővel való játék mögött. Mára az eszmetörténetben újra megjelent a gazdasági érdeklődés, s evvel párhuzamosan néha a közgazdaságtanban is teret kap a felismerés, miszerint a történelem számít.

1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.

Elmélkedések a benedeki regula eszméiről és értékeiről

A benedeki Regulát olvasva a szerző nem kevesebb, mint 13 olyan témát vesz sorra, melyek a monasztikus szerzetesi élet, de tágabb értelemben a keresztény élet szerves részét képezik.

A könyv a modern digitális rendszerek tervezésének és megvalósításának folyamatával, az alkalmazott mérnöki módszerekkel és eszközökkel ismerteti meg az Olvasót.

"Dolgozatunkkal azt a célt kívántuk elérni, hogy bemutassuk a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételjük, részben pedig új elemekkel egészítsük ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat."

A kötet tanulmányai különböző tudományos diszciplínák, filozófiai iskolák és problémák kapcsán megvizsgálják, hogy az adott esetben milyen értelemben beszélhetünk emergenciáról, illetve, hogy milyen elképzelések fogalmazódnak meg a világ rétegzett felépítésével kapcsolatban.

2017-ben kiadónk gondozásában jelent meg Végh Attila: A görög dráma esszészótára című könyve, mely ókori görög drámaelméleti fogalmakat tárgyalt, az egyes szócikkeket egy-egy esszében dolgozva föl. A Görög tragédiáim e könyv folytatásának tekinthető: esszéi a nagy tragikus triász drámáit igyekeznek föltérképezni.

A két részből álló könyv első egysége egy mediációs módszertani fejezet, amely ötvözi Béatrice Blohorn-Brenneur bírói és mediátori hivatása során szerzett sokéves tapasztalatait. A második rész hazai szerzője a mediáció magyarországi jogi környezetét mutatja be, melyben az író gyakorlati példákkal is megvilágítja a mediáció alkalmazhatóságát a peres eljárás előtt és alatt.

Dagmara, a Berlinben élő lengyel tévés újságírónő lassan a pályája csúcsára ér, de egyszer csak visszatérnek a múlt kísértetei. Hiába illeszkedett már be annyira, hogy inkább Varsóban mozog idegenként, hirtelen megint kínozni kezdi a kamaszkorban elszenvedett identitásválsága.

A regény 2015-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját. 

A COVID-19 - világjárvány hatásai a jogrendszerre

A 2020-as esztendőt a koronavírus okozta COVID-19 betegség határozta meg szerte a világban. Amíg nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás vagy gyógyszer, addig elsődlegesen a jogi szabályozás teremti meg a védekezés alapjait. Ezek a szabályok pedig, bár ideiglenesek, jelentős mértékben változtatnak a jogrendszer működésén és a szabályok tartalmán. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a járvány kezdete óta vizsgálja az ezzel összefüggő kérdéseket hazánkban és nemzetközi összehasonlításban.

Az esszégyűjtemény - akár egyes, jelentős kortársak egyéni hangú méltatásait, akár tragikus sorsú Kádár-korszakbéli poétákat, akár Camus és a magyar '56 viszonyának játékos-komoly képzeletbeli feldolgozását, netán Tormay Cecil életművének 1945 utáni sorsát vagy éppen a szerb néplélek mélységeit vagy a forradalom alatt alig néhány esztendős nemzedék '56-élményét mutatja fel: igyekszik hű maradni a nagy mesterekhez.