Hasonló termékek
Keserű igazságok
Olvasmányos írásokat tartalmaz a kötet, pedig igencsak keserűek azok az igazságok, amelyeket lebilincselő stílusban és közérthetően örökít meg a szerző. Nem csak az erkölcsi eltévelyedéseket, botlásokat rója fel szellemi életünk bálványozott hírességeinek, hanem könyörtelenül leleplezi a szocialista-korszak álnokságait, hamisításait, téveszméit és embertelenségeit.
Illyés Gyula, a kommunista
Beke Albertnek ebből a könyvéből egy teljesen új Illyés Gyulát ismerünk meg. Éspedig nyugodtan mondhatjuk, hogy az igazit. Eddig ugyanis Illyésről midig úgy írtak és beszéltek, mint egy nagy nemzeti költőről, aki élt és halt a magyarságért és szívén hordta annak sorsát. Beke könyvéből viszont az derül ki, hogy Illyés egy meglehetősen középszerű, kétkulacsos és mindenekelőtt kommunista költő volt. Itthon soha nem árulta el, hogy fiatalkorában belépett a francia kommunista pártba és annak élete végéig tagja is maradt.
Jókai & Jókai
Világok vándora
Lénárd Sándor, a magyar születésű legendás író, orvos, műfordító nevét sokan ismerik. Két világháborún átívelő kalandos élete Magyarországról Bécsbe, Rómába, majd a brazíliai őserdő szélére vetette. Egyik levelében Karinthy Ferenc így udvarol neki: nagy ember vagy, méltó mind az irodalmi, mind az orvosi Nobel díjra, latinul pedig jobban tudsz, mint Vergilius és Boethius együtt.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
A történetiség rendjei
Prezentizmus és időtapasztalat
François Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában.
A levél mint történeti forrás
A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.
Leírás
Őszinteség nélkül nincs művészet. Egy diktatúrában pedig a művész, vagyis
az író nem lehet őszinte. Folytathatunk-e eszmecserét az irodalomról egy
olyan korban, amikor abszolút diktatúra volt? Tehetséges írók persze akkor
is léteztek, de honnan tudhatnánk, hogy ki volt tehetséges, ha az adottsága
nem nyilvánulhatott meg teljes mértékig? Mert nagy írónak lenni nemcsak
tehetség dolga, hanem társadalmi tisztánlátásé is. Kell, hogy az író jó sáfárja
legyen a tehetségének! – Beke Albert ezekkel a gondolatokkal kezdi ezt a
könyvét, és esztétikai érvekkel támasztja alá, hogy irodalomról – a szó igazi
értelmében – 1948-tól, vagyis a teljes kommunista hatalomátvételtől kezdve
valójában nem is beszélhetünk. A magyar írók az ’56-os forradalom
előkészítésében ugyan részt vettek, de többségük a leverése után szinte
azonnal a leggyalázatosabban el is árulta. Nemcsak Illés Béla, Darvas József és
a hozzájuk hasonlók tették meg ezt, hanem többek között Illyés Gyula, Németh László és Kodály Zoltán is.
Az idős irodalomtudós ezt az életjelenséget és konkrét magatartásformát vizsgálja, amin az olvasónak
nem felháborodnia kell, hanem a könyv elolvasása után mindezt tudomásul kell vennie, ugyanis akár
tudomásul veszi, akár nem, a tények tények maradnak.
A rendszerváltás óta több, mint harminc év telt el, de a szerzőn kívül eddig senki sem vette magának a
bátorságot, hogy a tényekkel nyíltan szembenézzen, és azokról számot adjon. Ennek az összefoglaló
munkának az elolvasása után az olvasó megismerheti a Rákosi- és Kádár-korszak úgynevezett irodalmát,
és leszámolhat az eddigi hamis illúziókkal.
BEKE ALBERT (1934) irodalomtörténész, kritikus, tanár, egyetemi docens, a Magyar Írószövetség tagja.
Az első Orbán-kormány idején minisztériumi főosztályvezetőként dolgozott. Több, mint hat évtizede
alkot, bár a diktatúra időszakában egy időre elhallgattatták, ám a rendszerváltás óta zavartalanul
jelennek meg irodalomtörténeti munkái. Jelen könyvével együtt eddig 27 önálló kötete látott napvilágot.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Beke Albert |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 350 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 978-963-414-827-2 |