Hasonló termékek
Életvégi döntések
Könyvünk a halál, haldoklás kérdéskörének filozófiai, etikai problémáit tárgyalja, de a legfontosabb jogi vonatkozásokat is áttekinti. Célunk az, hogy egy tudományos szempontból igényes, mégis közérthető bevezetést adjunk az élet végével kapcsolatos témákról.
Bildung – Neveléstudományi és filozófiai megközelítések
A Bildung (képzés, művelődés) fogalma a 18. század második felétől kezdve a pedagógiai és filozófiai gondolkodásban egyaránt kitüntetett szerepet töltött be német nyelvterületen.
Képzés és gondolkodás: Nevelésfilozófiai vázlatok
A szerző ebben a kötetben a nevelésfilozófia különböző fogalmi kérdéseihez, területeihez és problémáihoz közelít, miközben a vonatkozó szakirodalommal folytat párbeszédet.
Az idő ósága...
Kalendáriumtörténeti tanulmányok
A könyv öt nagyobb egységből épül fel: művelődéstörténet, irodalomtörténet és nyelv, történelem, a késmárki polihisztor, Frölich Dávid kalendáriumai – tudománytörténeti megközelítésben és végül a kalendáriumkutatás nemzetközi távlatai.
A tudattalan testkép koncepciója és művészetterápiás vonatkozásai
A testünk révén kapcsolódunk a világhoz, és ez a testek között fennálló szociális viszony Maurice Merleau-Ponty „testköziség” fogalmával ragadható meg. Tapasztalatok alapján a pszichés fejlődés összefüggésbe hozható a testi elakadásokkal.
Testképek a társadalomban
A Testképek sorozat második kötetében arra vállalkoztunk, hogy a testkép és az ember társas, társadalmi és természeti környezete között felépülő, hallatlanul összetett viszonyrendszer néhány kiemelt jelentőségű csomópontjára rávilágítsunk.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Leírás
A XIX és XX. század orvosbölcseleti témakörei között megkerülhetetlen a medikalizáció meglehetősen szerteágazó jelensége, melynek számos filozófiai és bioetikai vonatkozása is van. A gyógyító munka alapvető sajátossága, hogy normatív folyamat: a betegségek, zavarok és szindrómák osztályozásától a páciensek ellátásáig erkölcsi értékek, etikai normák szövik át az orvos-beteg találkozásokat. A medikalizáció, azaz egy életjelenség orvosi hatókörbe vonása, orvosbiológiai nyelvezettel történő leírása és orvosi eszközökkel történő kezelése önmagában értéksemleges, ám az elmúlt két évszázad bővelkedik a határátlépő, az arányosság követelményeit próbára tevő gyakorlatokban.
Jelen kötet a férfi és női testek működéséhez, kiváltképp a szexualitáshoz és a reprodukcióhoz fűződő jelenségek kritikai olvasatával kíván rámutatni az orvoslás társadalmi, kulturális beágyazottságára, különös tekintettel a diagnózisalkotás azon eseteire, amikor a medicina illetékessége, vagy eszközválasztása megkérdőjelezhető. Az olvasó a szexuális funkciók élethosszig tartó megőrzésének imperatívusza mellett a homoszexualitás, a hisztéria, vagy a várandósság és szülés témaköreinek filozófiai és etikai reflexióin keresztül megismerheti a medikalizáció negatív hatásait, végső soron betekintést nyerhet az egészség-betegség fogalompár filozófiai-etikai beágyazottságába.
Az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport gondozásában megjelenő kötet A bioetika kérdései című könyvsorozat részeként jelenik meg. Tari Gergely a Szegedi Tudományegyetem oktató-kutatója, szakmai érdeklődésének meghatározó területe a szexualitás medikalizációja, illetve az egészségügyi dolgozók erkölcsi terhelése.
A kötet fókuszában a férfi és női testek szexualitásához kapcsolódó jelenségek medikalizációja áll. Az esetcentrikus áttekintés során interdiszciplináris komplexitásukban bomlanak ki nem-specifikus medikalizált életesemények és problémák filozófiai és etikai vonatkozásai. A könyv sok más mellett az alábbi kérdéseket járja körül: Elfogadható-e az egészség-betegség fogalompár biológiai redukcionalista meghatározása? Átültethető-e a testi betegségeket felismerő és osztályozó kóroktan logikája a normális és abnormális emberi magatartásokat elkülöníthető gyakorlatba? Mely kritériumok együttes fennállása szükséges a medikalizáció szükséges és arányos megvalósításához? Betegség-e a férfias típusú kopaszodás? Hogyan viszonyuljunk a szülészeti beavatkozások emelkedő tendenciáihoz?
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Tari Gergely |
| Megjelenés | 2024 |
| Terjedelem | 136 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-646-149-2 |
| Sorozat | A bioetika kérdései |