Hasonló termékek
Irodalmi illusztráció a XIX. században
A Faust magyar illusztrátorai
Műtárgyak a boncteremben
A tudományos ismeretterjesztő kategóriába sorolható írásművek alapvető célja nem korábban még sehol nem publikált, új kutatási eredmények közzététele, hanem hasznos és érdekes ismeretek, összefüggések, tények megosztása egy szélesebb olvasóközönséggel, tudományos igénnyel, de közérthető, élvezetes formában. Ezekre az adott tudományterület eredményeit összefoglaló s népszerűsítő munkákra ideális esetben valóban ráillik, hogy nem csupán tanítanak, de egyúttal szórakoztatnak is.
Múzeumánia
Ha Athén kortársi szemléletű múzeumok és dinamikus jelenkori művészet révén felvállalja mai élő kulturális identitását, akkor a British Museumból visszakövetelt ókori fríz dilemmája is másként jelenik majd meg. Nem az a fő kérdés ugyanis, hol vannak a Lord Elgin által elmozdított márványok, s hogy az antikvitás mai múzeumi pozicionálásából a globális hatalmi versenyben Athén mekkora szeletet tud kihasítani, hanem hogy kétezer-ötszáz éves múltba nézés helyett lesz-e ma újra olyan erős, egyetemes érvényű kortárs görög művészet, amelyre úgy tekint a világ, mint egykor és azóta is teljes joggal a Parthenónra.
Szabályokon innen és túl
Első részében a kötet kortárs művészeti, művészetelméleti kérdésekkel foglalkozik konkrét művek értelmezésén keresztül. Képzőművészeti alkotások - elsősorban festmények, képek - állnak középpontjában, de kitekint a film, az irodalom és a tánc műfaja felé is. A művészet kérdéseire szerteágazó szempontok bevonásával keresi a választ eltérő időszakokban készült, de egymáshoz kötődő műalkotások, műfajok illetve egy időben hasonló témáról, de különböző megközelítésben készült művek között. Mindeközben a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati, mindennapi jelenségekről, reflexiókról is ír. A második rész kísérleti szöveg naplóformában, amely az idézetek és a mindennapi beszéd összeillesztésére illetve ellenpontozására épül.
Leírás
A magyarországi klasszikus,az első világháború előtt létesített művésztelepek(Nagybánya:1896,Gödöllő: 1901, Szolnok: 1901)sorában a kecskeméti (1909)a nagybányaival szerves összefüggésben jött létre, ám attól eltérő komplexitásban(festőiskola, szőnyegszövő)dolgozott.
A Nagybányáról Kecskemétre került új törekvésű festők, a neósok művei,egyes alkotók épületdíszítési kapcsolódásai, a modernek és maradiak, a neósok és konzervatívok harca, Kassák Lajos és köre,az első világháború, 1918 és 1919 történelmi megrázkódtatásai e dokumentumgyűjtemény tükrében minden korábbinál karakteresebben,élesebb kontúrokkal rajzolják elénk a Kecskeméti Művésztelep történetét.
Ennek első, művészettörténeti értékelések szerint legfontosabb korszakát,az alapítástól a majdnem-megszűnéséig mutatja be a maga valóságában, a dokumentumok erejével és kendőzetlen őszinteségével ez az összeállítás, megidézve emlékét annak a fontos képzőművészeti intézménynek, amelyet 100 évvel ezelőtt alapítottak.
Sümegi György(Kaposvár, 1947)a kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténészeként a Kecskeméti Képtár létrehozásán és gyűjteménye fejlesztésén (Wolfner-Farkas-hagyaték,Tóth Menyhért-életmű stb.)dolgozott.
Volt szerkesztő(Forrás, Múzsák), dolgozott a közigazgatásban, jelenleg dokumentációs osztályvezető(Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára).Tanulmányai és könyvei a Duna-Tisza köze szakrális művészetéhez, a kecskeméti szecessziós építészethez, a művésztelep-históriához,a fotóművészethez(Pécsi József és az 1956-os forradalom fotóhagyatéka), a 20. századi erdélyi(Nagy István, Szolnay Sándor, Miklóssy Gábor)és magyarországi képzőművészek (Szalay Lajos, Tóth Menyhért)életművéhez kapcsolódnak.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sümegi György |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 150 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978 963 1360 37 0 |