Hasonló termékek
Fölfújt pipere és költői mámor
Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.
Sokféle modernitás
Merre haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.
Kiállító művészek
Amikor a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg a kiállító művész. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.
National museums and civic patrons
Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe
Author of books on museums and private collections in East Central Europe, Gábor Ébli (1970) teaches at Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest.
Irodalmi illusztráció a XIX. században
A Faust magyar illusztrátorai
Leírás
A művészgrafika, vagyis a művész által készített, egyedi, műalkotásnak szánt rézkarc, fametszet és litográfia újjászületett a 19. század utolsó évtizedeiben Nyugat-Európában, elsősorban Angliában és Franciaországban. Magyarországon az 1890-es években kezdtek festők, grafikusok foglalkozni ezzel a viszonylag új lehetőséggel. Hosszú út vezetett azonban oda, hogy a képzőművészet mostohagyermeke, a grafika teljes jogú művészeti műfajjá váljon.
A kötet a művészi grafika magyarországi meghonosodásának folyamatát vizsgálja, amelynek során önállósult és integrálódott a képzőművészeti struktúrákba, valamint technikáinak oktatása a hazai akadémiák tananyagává vált. Arra keresi a választ, hogy milyen célok vezérelték az alkotókat, milyen lépések során keresztül vált a művészi grafika a korszak végére a képzőművészet megkérdőjelezhetetlen tényezőjévé, kiállításokon megjelenő, múzeumban gyűjtött „becses objektummá”. A kötet először veszi számba az 1890 és 1914 között dolgozó grafikusokat és kiváló, eddig szinte ismeretlen munkáikat. Alkotásaik magas művészi színvonala, oktatói, a műfajt népszerűsítő tevékenységük alapozta meg azt a fejlődést, amelynek köszönhetően a két világháború közötti grafikus nemzedék jelentős nemzetközi sikereket arathatott.
Paraméterek
| Kiadás éve | 2014 |
| Oldalak száma | 310 |
| Borító | FÜLES, KARTONÁLT |
| ISBN | 9786155436031 |
| Nyelv | MAGYAR |
| Sorozat | Határesetek könyvek sorozat |