Ma a világon már a kétnyelvűség normája van jelen, ami különböző csatornákon keresztül lehetővé teszi a több nyelvet beszélő, vegyes családok kialakulását is. Ezekben a családokban azonban még ma is igen nagy fejtörést okoz az a kérdés, hogy hogyan, milyen nyelvi közegben neveljék gyermekeiket. Kérdéseik vannak, és válaszokat akarnak. A kétnyelvű gyermekek nevelésről megoszlanak a vélemények, viszont a korai kétnyelvűség bírálata és a hozzá való negatív hozzáállás gyakran mítoszokon és félreértelmezéseken alapul, nem pedig tudományos eredményeken. Ennek ellenére azonban, ahogy Kovács Ágnes Melinda (2014, 558) is írja: „…a negatív következményektől való félelem mindig is erősebb lesz a pozitív tapasztalatoknál, és valószínűleg számos pozitív kutatási eredményre lesz szükség ahhoz, hogy elfeledtesse a néhány létező negatív vagy kétértelmű eredményt.” Ezért itt arra törekszünk, hogy a gyermekkori kétnyelvűséggel kapcsolatos kétnyelvűséggel kapcsolatos képet a tudományos gondolkodás követelményeinek megfelelően kiegyensúlyozottabbá tegyük.

Dr. Jávor Rebeka, Ph.D. Pszichológus diplomáját 2014-ben szerezte meg a Pécsi Tudományegyetem kognitív pszichológia specializációján. 2020-ban a PTE Pszichológia Doktori Iskolájában doktori fokozatot szerzett a könyv alapjául szolgáló témában. Maga is korai kétnyelvű, a Vajdaságban született, Szabadkán, és élt 18 éves koráig, majd egyetemi tanulmányait Pécsett kezdte meg, ahol azóta is tevékenykedik.

A Pécsi Tudományegyetem pszichológus adjunktusaként oktató és tudományos munkát folytatott, kutatómunkáját a Pécsi Tudományegyetem Szociális, Innovációs Értékelő Kutatóközpontjának (SZINEK) tagjaként folytatja, emellett pedig gyakorló szakember is, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának pszichológiai konzultációs szolgálatánál (PTE ÁOK PsziKon) segíti a magyar és nemzetközi hallgatók mindennapjait, tréningeket tart, promotálja a mentális egészséget, továbbá felnőttekkel is dolgozik.