Hasonló termékek
Emlékezés, identitás, diskurzus
Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet. Ez a várakozásteljes elképzelés jelentette e tanulmánykötet kiinduló pontját, melynek szerzői a humán tudományok művelői, így az irodalomtudomány, a nyelvészet, a pszichológia és a szociológia hagyományait követik.
Egy ország arcai
Válogatott szociológiai tanulmányok 1977-2012
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
A levél mint történeti forrás
A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.
Fernand Braudel és a társadalomtudományok
A kötet általános bevezetés gyanánt szolgál Fernand Braudel történészi gondolkodásához. Bemutatja, hogy az Annales folyóirat második nagy korszakának vezető alakja a történelem globális felfogásának sajátos koncepcióját alkotta meg, s Braudel intellektuális pályájának teljességre törekvő rekonstrukciójával kulcsokat kínál az életmű legfontosabb darabjainak megértéséhez.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Leírás
Dupcsik Csaba munkája a magyar szociológiai gondolkodás történelmi áttekintését próbálja nyújtani a reformkortól az 1990. évi rendszerváltásig.
A tankönyvként is használható mű fontos tanulsága, hogy a modern kori magyar társadalom megismerése sosem volt pusztán (társadalom)tudományos kérdés. Gyakran még a legszakszerűbb,
legmélyebbre hatoló művek sem tudták elkerülni a magyar szociológiai gondolkodás végzetét, tehát hogy a mindenkori hatalom kihívásként, esetenként „politikai támadásként” értelmezze azokat.
A másik, korszakokon átnyúló kihívást az intézményes háttér hiánya jelentette a magyar szociológiai gondolkodás számára.
A kötetben döntő többségében szépírók, nyelvészek, néprajzkutatók, gyakorló vagy elvetélt pályát befutó politikusok, vagy csak egyszerűen gondolkodó értelmiségiek műveiről lesz szó, a
korszak végén felbukkanó hivatásos szociológusok egy jelentős része pedig az egyetem után, autodidakta módon szerzett kellő szakmai tudást. Nem csoda, hogy a mai professzionális szociológia
mércéjével a kötetben elemzett művek jelentős része ma már könnyűnek találtatna.
Mégis, született néhány magyar alapmű is, arról nem is beszélve, hogy a gyenge vagy éppen kifejezetten rossz művek is tanulságos, érdekes, néha szinte már szórakoztató források lehetnek
saját koruk társadalmáról és/vagy gondolkodásáról.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Dupcsik Csaba |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 454 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött |
| ISBN | 978-963-414-887-6 |
| Sorozat | Károli könyvek - Monográfia sorozat |