Hasonló termékek
A vallási élet elemi formái
Míg Durkheim a szociológus jól ismert Magyarországon és szinte minden szociológiai műve megjelent már magyarul, Durkheim, a vallásetnológus, különös módon még mindig csak az idegen nyelveken olvasó beavatottak számára ismert. Pedig alapvető műve, A vallási élet elemi formái, amely idestova 100 éve jelent meg, és amelyet tucatnyi nyelvre lefordítottak, az antropológusok, etnológusok és vallástudósok valóságos Bibliája, amelynek ismerete nélkül jóformán az egész XX. századi társadalomtudományi fejlődés érthetetlen. A kiadással ezen a hiányon kívánunk segíteni, hozzáférhetővé téve a francia etnológia és szociológia egyik legnagyobb alakjának legnagyobb művét a magyar olvasók számára.
Társadalom és gazdaság - II. javított kiadás
A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági csoportjai
"Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt. Ezt a pszichés terhet mindenki a maga módján dolgozza fel, de előbb-utóbb szembesülni kell a határokkal. Én úgy döntöttem, hogy belépek a hanti világba. Kutatóból feleséggé, szomszédasszonnyá, vendégből háziasszonnyá, magányos idegenből szinjai hanti gyermek anyjává, ösztöndíjasból háztartásbelivé váltam."
Leírás
Jelen kötet a szerző elmúlt másfél évtizedben publikált írásaiból ad válogatást. Érdeklődése fókuszában immár évtizedek óta egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak, akik között két évet meghaladó néprajzi/kulturális antropológiai terepmunkát végzett 1985-1989 között és 2007-ben.
Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmének különböző kérdéseit, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit.
Egy másik kérdéskör a terepmunkához kapcsolódó elméleti és gyakorlati problémák: a kutatás politikai kontextusa, az ebből fakadó etikai követelmények, a szerző személyes dilemmái. Speciális helyzetéből következően - kelet-európai "kommunista" országból származó antropológusként egy "kommunista" délkelet-ázsiai országban, Vietnámban végzett terepmunkát - elsősorban azokra a kérdésekre koncentrál, amelyek a jelzett politikai körülményekből adódtak, sajátosan rá vonatkoznak, s amelyek révén új szempontokkal tud hozzájárulni a nemzetközi antropológia kérdésfelvetéseihez.
Végezetül 2007-ben, áttelepített brúk között végzett utolsó terepmunkájából következik, hogy míg korábbi írásaiban a brúk hagyományos kultúrájára koncentrált, jelen művében - az elmúlt időszak drámai társadalompolitikai változásaira való tekintettel - a brúk egy immár globalizált világba való beilleszkedésének problémáit vizsgálja.
A kötet írásait a közös földrajzi-kulturális kereteken túl a közös látásmód: saját helyzetére és a nemzetközi szakirodalom kérdésfelvetéseire való reflektálás igénye is összeköti.
VARGYAS GÁBOR (1952) néprajzkutató, kulturális antropológus, az Eötvös Loránd Kutató Hálózat (volt MTA) BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi tanára, a Doktori Program vezetője. Érdeklődése közép-pontjában Délkelet-Ázsia és Óceánia törzsi kultúrái és vallásai állnak. Fő művei: A la recherche des Brou perdus (2000) és Dacolva az elkerülhetetlennel (2008).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vargyas Gábor |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 440 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634148852 |
Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |