Hasonló termékek
A Német Demokratikus Köztársaság(1949-1990)
Összegzés és dokumentumok
Az NDK 1949. október 7-én az NSZK-hoz hasonlóan megszállási rendszerből jött létre. Társadalmának átalakítása két tényezőn alapult: a szovjet megszálló hatalmon, valamint a német kommunizmus hagyományán és ideológiáján. Az ország a Szovjetunió befolyási övezetének legnyugatibb európai előőrse lett; területén 380 ezer fős szovjet katonaság állomásozott. Jelenlétük az ország belső stabilitását és a NSZEP hatalmon tartását szolgálta, s garantálta az NDK külső biztonságát.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Katyn, 1940
Lengyelország a Szovjetunió és Németország „életterében” (1914–1945)
A kötet egyedülálló érdeme, hogy a módszeresen elkövetett katyńi tömeggyilkosságokat történeti hátterükbe helyezi, érvelését a legújabb nemzetközi kutatási eredményekre alapozza, s először közli e témakör legfontosabb dokumentumait. Így egyfajta sajátos történelmi narratívát kínál.
Az első világháború 1914–1918
1914. július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, Ausztria–Magyarország, Franciaország és Oroszország) – különböző gyarló megfontolásból – tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
Császárságból a diktatúrába
A kötet rendszerezett, problémacentrikus és gazdag jegyzetanyagot vonultat fel, emellett életrajzi összefoglalók és egy részletes időrendi áttekintés teszik igazán használható kézikönyvvé.
Anjou és grófjai
A politikai területformálódás útjai és sajátosságai Franciaországban (9-13. század)
Ausztria a 20.században
Ausztria és Magyarország 1867–1918 között államszervezetileg is kapcsolatban állt egymással. Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán azonban útjaik és történelmi fejlődésük elvált egymástól. A 20. század első harmadában a két ország európai szintű gondolkodói részéről ugyan több kísérlet történt országaik közelítésére és a dunai térség államainak együttműködésére, de a nagyhatalmi politika és a nemzeti rivalizálás végül meghiúsított minden összefogást.
Leírás
A Német Szövetségi Köztársaság alapítói: Konrad Adenauer és Carlo Schmid kétségbe vonták, hogy az új állam sokáig fennmaradhat. Egységes államukat féltve, a nyugatnémetek csak vonakodva, amerikai sürgetésre járultak hozzá az önálló állam alapításához. Az 1949-ben parancsra megalakuló állammal azonban egyértelmű sikertörténet kezdődött: Konrad Adenauer kancellársága alatt kivívta szuverenitását és integrálódott a Nyugatba, Willy Brandt kancellár elfogadtatta a németekkel a vereséggel járó áldozatokat, s kibékítette az országot Kelettel, Helmut Kohl pedig egyesítette az 1949-ben természetellenesen megosztott országot. Minden kancellára hozzáadott valamit az ország fejlődéséhez, s igényt tartott az önrendelkezésre és az egyesítésre.
Az NSZK szuverén módon leküzdte az 1970-80-as évek olajválságát, a RAF-terrorizmust és a német egyesítés problémáit, s virágzó exportgazdasággal rendelkező, tekintélyes, 82 milliós középhatalom született. A legjobb állam, amelyet eddig a németek létrehoztak. Amikor 1989 novemberében ledőlt a berlini fal, a keletnémetek vonakodás nélkül a csatlakozás mellett döntöttek. Brandt szavaival: Most összenő, ami összetartozik. 1990-ben a németek nemzeti kérdése megoldódott.
S vele megkezdődött Európa egyesítése is.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Németh István |
| Megjelenés | 2010 |
| Terjedelem | 534 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789632362724 |