Galsi Árpád könyve hézagpótló a hazai tudományos életben, ugyanakkor a nemzetközi kutatás viszonylatában is újat hoz azáltal, hogy újszövetségi teológiai szempontból kívánja újragondolni Jakab szerepét. Emellett a szerző nem titkolt szándéka, hogy előmozdítsa a Szentírás jobb megértését és megélését.

Szabados Ádám könyve két nagy kérdésre keresi a választ: beszélhetünk-e történetileg igazolható normatív hagyományról az egyetemes egyház életében, és ha igen, hogyan lehet körülhatárolni ezt a hagyományt. A szerző szerint mindkét kérdésre az apostoli tekintély adja meg a választ.

A practical approach

Tanulmányok a régi magyar irodalomról és művelődésről

A panaszzsoltárok írói vágynak az Istennel való közösségre. Az ő példájuk a mai ember számára is mély üzenetet hordoz, amelyhez útmutatást nyújt ez a könyv.

Pap Ferenc könyve az egyházi év fogalmának értelmezésébõl kiindulva páratlan részletességgel, hitelesen és körültekintõen tárja fel az egyházi év ünnepeinek, ünnepi ciklusainak eredõit, gyökereit, összefüggéseit, valamint különös hangsúllyal annak protestáns–református adaptációját európai és magyar kontextusban. A kezünkben tartott kiadvány egyszerre kézikönyv, adatbázis és tankönyv, megannyi képzési szinten, formában alapmûként használható. Jelen van benne az ismeretek összefoglaló–szintetizáló–tanító szándékú összefoglalása, de a tényeken és történeti összefüggéseken túl adottságainkat és a történeti utat elõremutatóan elemzi. Célkitûzése, hogy az olvasókkal közösen az együttgondolkozáson keresztül eljusson a közös cselekvésig, az elõrelépésig, a paradigmaváltásig és az önkritikus reflexió megszületéséig.

A három szakaszból építkező egyetemi jegyzet a lelkigondozás elméletébe vezeti be az olvasót. Elsőként bemutatjuk a poimenikai ismeretelmélet világát, ismertetjük a legfontosabb fogalmakat, valamint a keresztény lelkigondozás történetének sajátosságait.

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.