A kampányolás a politika talán legizgalmasabb területe. Manapság egy-egy kampány egészen áthatja az emberek mindennapjait a politikusok folyamatos médiaszereplésén, a reklámokon, az állandó kampányhíradáson és a legújabb kampányeszközökön keresztül. A kampányolás a kezdetekhez képest rengeteget változott, ráadásul a fejlődés az ezredforduló előtt robbanásszerűen felgyorsult.

Politikai kommunikáció a facebookon

A monográfia empirikusan vizsgálja a virális politika működését a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon. Részletes képet ad arról, hogy az egyéni választókörzetekben induló jelöltek hogyan kommunikáltak a Facebookon, majd kvantitatív és kvalitatív eszközökkel elemezi, hogy milyen típusú közösségi média tartalmak váltották ki az állampolgárok reakcióit, illetve milyen tartalmak váltak virálissá a kampány során. 

Mindig is a politika és a tudomány érdekelt, kiváltképp a kettő találkozása. Írtam erről könyveket, tanulmányokat és esszéket, adtam interjúkat, vezettem a témában egyetemi kurzusokat, s különböző kutatásokban vettem részt. Írásaim egyrésze megjelent könyvben, más része csak folyóiratba és újságban, esetleg egyáltalán nem is jelent meg. Főleg az utóbbi mintegy tizenöt évben alakult ki ez a helyzet, ami arra ösztönzött, hogy rendezzem kötetbe az erre-arra bóklászó munkáimat. Így született az olvasó kezében lévő kötet. Az írások mintegy fele itt jelenik meg először, a másik fele megjelent valahol, de esetleg már ezek is nehezen hozzáférhetőek.

 Elemzések az Orbán-kormány négy évéről

A Policy Agenda célja, hogy segítse a politika világának megértését. A mostani kötet is ezt hivatott segíteni, és egyfajta keretét igyekszik adni az elmúlt négy évünknek. Összefoglaltuk a kormányzati ciklust a gazdasági változások, a társadalom átalakulása, a véleményformáló média és a politikai szereplők szempontjából. Vendégszerzőnk segítségével pedig egy olyan képet kapunk Magyarországról, amilyet egy tengerentúli egyetemi oktató lát több ezer kilométeres távolságról.

A hírek története empirikus szövegkutatásra épülő műfajtörténet. Arra keresi a választ, hogy milyen különbségek és milyen azonosságok ragadhatók meg a hírek eltérő tematikus beágyazottsága - politikai hírek, gazdasági hírek, bulvárhírek, stb. - alapján. Illetve ezen hasonlóságok és különbségek mire vezethetők vissza és milyen következményekkel járnak.

Az internet, az okoskészülékek és a közösségi platformok térhódítása lehetővé tette, hogy a 21. század embere digitális tartalmak befogadója és előállítója is legyen, valamint mikro- és makronarratívák segítségével szociális kapcsolódási igényét is kielégítse. Mindez megváltoztatta korunk emberének kommunikációs és tanulási szokásait is.

A felsõoktatásban egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan lehetnék jobb oktató? Mik a szakmai fejlõdés hatékony útjai, keretei, feltételei? A társadalom részérõl is egyre határozottabban érezhetõ az igény a minõségi felsõoktatás iránt, amit gyakran a tanulásközpontúság jelszavával kapcsolnak össze.

A szerzőt a politikai tudás, a politikai cselekvés, a kormányzás, a képviselet és a demokrácia természete érdekli. Az utóbbi megragadására az uralkodó demokráciaelméleti diskurzussal szemben Max Weber vezérdemokrácia-koncepciójához nyúl vissza.