A kampányolás a politika talán legizgalmasabb területe. Manapság egy-egy kampány egészen áthatja az emberek mindennapjait a politikusok folyamatos médiaszereplésén, a reklámokon, az állandó kampányhíradáson és a legújabb kampányeszközökön keresztül. A kampányolás a kezdetekhez képest rengeteget változott, ráadásul a fejlődés az ezredforduló előtt robbanásszerűen felgyorsult.

A 2010-es országgyûlési választási kampány elemzése

A kötet célja a 2010-es országgyűlési választásokat megelőző korteskedésnek és a kampány médiatálalásának a bemutatása. Kritikus volt ez a kampány, hiszen néhány régi párt megsemmisült a küzdelemben, a médiában szinte mást sem lehetett olvasni, mint a múlt éles bírálatát, s a bekövetkezett politikai fejlemények hatására a kampánykutatásnak is kritikát kell gyakorolnia saját paradigmája felett.

Minden emberi tevékenység szükségképpen magában hordoz értékaspektusokat is. A politika sem kivétel. A könyv a politika világát a benne jellegzetesen előforduló értékek elemzése révén deríti föl. Az ember, a szabadság, a rend, az igazságosság jellegzetes, de nem kizárólagos értékei a politikának; az alkotmányosság, a politikai hűség, a politikai pozíciók, a politikusi hivatás viszont mindenekelőtt politikai értékek. Természetesen vannak más, viszonylag jól körülhatárolt értékvilágok is, mint például a vallás, a család, a gazdaság. Ezeket ugyancsak értékaspektusaik felől szemügyre véve viszonyítjuk a politika értékvilágához.

Politikai kommunikáció a facebookon

A monográfia empirikusan vizsgálja a virális politika működését a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon. Részletes képet ad arról, hogy az egyéni választókörzetekben induló jelöltek hogyan kommunikáltak a Facebookon, majd kvantitatív és kvalitatív eszközökkel elemezi, hogy milyen típusú közösségi média tartalmak váltották ki az állampolgárok reakcióit, illetve milyen tartalmak váltak virálissá a kampány során. 

Bevezetés a politikai pszichiátriába

Könyvünk ​első megjelenésekor, 1989-ben más volt a közeg és az ellenállás. Hatalmas érdeklődés élt az emberekben minden iránt, ami évtizedeken át tiltott volt. Azzal a jóleső, egyben önfelmentő érzéssel engedték bevezetni magukat a politikai pszichiátriába, hogy mindannyiunkkal, így a velük szemben is elkövetett bűnök hiteles történeteit ismerhetik meg.

A hírek története empirikus szövegkutatásra épülő műfajtörténet. Arra keresi a választ, hogy milyen különbségek és milyen azonosságok ragadhatók meg a hírek eltérő tematikus beágyazottsága - politikai hírek, gazdasági hírek, bulvárhírek, stb. - alapján. Illetve ezen hasonlóságok és különbségek mire vezethetők vissza és milyen következményekkel járnak.

Az internet, az okoskészülékek és a közösségi platformok térhódítása lehetővé tette, hogy a 21. század embere digitális tartalmak befogadója és előállítója is legyen, valamint mikro- és makronarratívák segítségével szociális kapcsolódási igényét is kielégítse. Mindez megváltoztatta korunk emberének kommunikációs és tanulási szokásait is.

A felsõoktatásban egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan lehetnék jobb oktató? Mik a szakmai fejlõdés hatékony útjai, keretei, feltételei? A társadalom részérõl is egyre határozottabban érezhetõ az igény a minõségi felsõoktatás iránt, amit gyakran a tanulásközpontúság jelszavával kapcsolnak össze.