Kötetünk tanulmányai a tágan értett szociálpszichológia, szociológia és pszichológia területén helyezhetők el, s a társadalomtudományi kutatások kvalitatív módozatait mutatják be, magyarázzák és példázzák. E tanulmányok épp oly jól mutatják a kvalitatív kutatások ambícióit és dilemmáit, mint megtermékenyítő feszültségeit. A feszültségek, ellentmondások arra utalnak, hogy a kvalitatív kutatások esetében nem beszélhetünk kész, bármire alkalmazható eljárások sorozatáról. A kvalitatív kutatások inkább hasonlítanak a barkácsoláshoz, mintsem valamiféle előre gyártott bútorok összeállításához.

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy mindenki számára könnyen érthetően bemutassa, hogyan működünk, és a működésünk alapján hogyan tudjuk megvalósítani céljainkat, kihozni a bennünk rejlő lehetőségeket, miként tudunk változtatni az életünkön, ha akarunk. 

Kötetünk ​a pozitív indíttatású, megáldó jellegű benedikciók és a gonosz eltávolítását célzó, negatív előjelű exorcizmusok liturgikus szövegeinek magyarországi múltjába kalauzolja el az olvasót. A korszak egyházi áldás- és átokkínálatának bemutatása és funkcionális csoportosítása nem csupán a szentelmények hazai múltjához nyújt eddig feltáratlan adatokat, hanem egyúttal a hívek mindennapi igényeinek, valamint az ezekre kínált vallásos-mágikus gyógymódoknak a sokféleségére is rávilágít.

Hat meditáció

"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvű nép külpolitikájának. E külpolitika taglalásához a jó berendezkedésű népek két fajtáját tárgyalja, a szabadelvű demokráciában, illetve a tisztességes hierarchiában élőket. Vizsgálódása kiterjed továbbá a jogsértő államokra, illetve a kedvezőtlen feltételektől szenvedő államokra is."

1914. ​július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, Ausztria–Magyarország, Franciaország és Oroszország) – különböző gyarló megfontolásból – tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz.