Hasonló termékek
Hiedelem és hagyomány
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
A tőkén túl III.
Közelítések az átmenet elméletéhez. III. rész A tőkerendszer strukturális válsága
A tőke–munka–állam hármas viszonylata meg-megújuló válságok és leküzdésük sorozatán át futja be fejlődési pályáját. Ám napjainkban újfajta, állandósult válságát éli a tőkeviszony változataira alapozott globális tőkerendszer. Egyre mélyülő strukturális válságba süllyed, s ennek már nincs sem békés, sem háborús megoldása a tőkeviszony keretein belül. Elkerülhetetlenné válik a tőke mint a társadalmi újjátermelést ellenőrző szerves rendszer strukturális alternatívájának megalapozása. Ennek elméleti megindoklásával foglalkozik kötetünk.
Mélységek könyve
Orosz vallásos népénekek
Ez a könyv az orosz vallásos népénekek gyűjteménye. Ez a költészet – Erdélyi Zsuzsanna szavaival élve – „a templomok árnyékában”, „paraliturgiai énekekként” született meg a nép lelkében. A vallásos énekek termékeny talajra találtak a népi kultúrában, az ősi eposz, a szerelmi líra, a balladák, históriás énekek világában. Felhasználták a balladák ősi szimbólumait, az eposz narratív formáit, mely széppé tette stílusukat.
A tőkén túl IV.
Közelítések az átmenet elméletéhez. IV. rész. A tárgyalt témákhoz kapcsolódó tanulmányok
1995-ben jelent meg Londonban és New Yorkban a tőkeviszony és a tőkerendszer velejáró korlátait s meghaladásuknak történelmi lehetőségeit elemző, monumentális, angol nyelvű filozófiai mű, amelyet azóta gyakran a szerző „opus magnumaként” emlegetnek világszerte. Ennek befejező, negyedik része jelenik meg most magyarul.
A tőkén túl II.
Közelítések az átmenet elméletéhez - II. rész: A szocialista kritika történelmi öröksége
A tőkén túl 1995-ben jelent meg angolul Londonban s még ugyanabban az évben New Yorkban. A rákövetkező években számos egyéb nyelven is kiadták, miközben a szerző szülőhazájában, Magyarországon csupán egy-egy részletével találkozhattak a társadalomtudományok iránt érdeklődők, egészen 2008-ig, amikor a monumentális, négyrészes munka első része kiadónknál megjelent magyar fordításban.
Szellemhívók és áldozárok
A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három egy inuit, egy azték és egy inka vallástörténeti részre.
A rejtett gazdaság
A jelenség nem új keletű, sőt lehet mondani ősi. A rejtett gazdaságnak nevezett szféra szinte a civilizált emberi társadalom létével egyidős, hiszen amióta az adózást kitalálták, mindig vannak, akik igyekeznek azt kikerülni. Már az ókori társadalmak törvényeit is időről-időre megszegték jövedelemszerzési célokkal. Mégis meglehetősen rövid ideje ismerték fel ennek jelentőségét és szentelnek neki figyelmet.
Leírás
A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. A fasizmussal foglalkozó kutatók ezt a sajátosságot egyrészt mesterségesen leválasztották eredeti, európai kontextusáról, másrészt „keleties” specifikumnak gondolták; „ortodox furcsaság”-ként, nem pedig a fasiszta ideológia jellemzőjeként tekintettek rá. Jelen írás viszont eltávolodik ettől a felfogástól; új értelmezést kínálva a Légió létrejöttéről, 1927 és 1941 közötti történetéről és legfőbb jellegzetességeiről. A legionárius ideológiát teológiai típusú palingenetikus politikai hitként definiálja, és ezt nevezi legionarizmusnak. Átfogó értelmezéséhez három elemzési szinten közelít: vizsgálja a legionárius mozgalom ideológiáját, politikai fejlődését és társadalmi összetételét, valamint azt a nacionalista-legionárius rezsimet, amelyet a mozgalom a hatalomban töltött rövid ideje alatt (1940 szeptembere és 1941 januárja között) felépített. Az elemzésben a legfőbb hangsúly arra esik, hogy miként alakult ki, majd szilárdult meg a 19. században a nemzet megmentésének doktrínája, és hogyan kristályosodott ki abból egy új, fasiszta politikai hitvallás a két világháború között úgy az ideológia, mint a gyakorlat szintjén. Így a szerző, miután a bevezetésben áttekinti a legújabb vitákat a fasizmusról, a karizmáról, a totalitarizmusról és a politikai vallásról, valamint ezek érvényességét a fasiszta mozgalmak és rezsimek tanulmányozása során, a könyv három fő részében ezt a három elemzői-kutatói dimenziót – az ideológia, a mozgalom és a rezsim hármasát – fejti ki, és elutasítja azt a szakirodalomban erőteljesen jelen levő tendenciát, amely a román fasizmust „egzotikussá”, marginális „mutánssá” degradálja. Az elemzés célja, hogy határozottabban integrálódjon az európai fasizmus fősodrába a román példa, miközben a jelenség helyi sajátosságai is kellőképp kiemelkedjenek.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Constantin Iordachi |
Megjelenés | 2017 |
Terjedelem | 497 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632369303 |