Hasonló termékek
Tudomány és ismeretterjesztés a XVII–XVIII. századi Itáliában
A kötet a XVII-XVIII. század fordulóján zajló tudományos és társadalmi változások bemutatásán keresztül tudomány és ismeretterjesztés kapcsolati hálójának felrajzolására, illetve a két fogalom pontosítására tesz kísérletet itáliai kontextusban.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Szellemhívók és áldozárok
A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három egy inuit, egy azték és egy inka vallástörténeti részre.
Vita Európáról
A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében.
Az európai forradalom 1945-2007
Az európai forradalom című könyv a XX. századi európai politikatörténet összefüggéseibe ágyazva elemzi a közös európai ház építésének kísérleteit és megvalósulását az I. világháború befejezésétől Európa legnagyobb bővítési hullámáig, a huszonhét tagú Európai Unió létrejöttéig.
Anjou és grófjai
A politikai területformálódás útjai és sajátosságai Franciaországban (9-13. század)
A nemzetek létjoga
Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Leírás
A kötet főszereplői a reneszánsz kor tanult emberei, a humanisták. Van köztük érsek, kancellár, püspök, történelemtudós, diplomata, könyvtáros, könyvkiadó és arisztokrata csillagász is. Bár megélhetésüket többnyire patrónusok támogatásának, egyházi bevételeknek, udvari apanázsoknak vagy egyetemi fizetéseknek köszönhetik, autonóm gondolkodókként tekintenek magukra. Értelmiségi identitásuk és függetlenségük ethosza főképp abban a kozmopolita közösségben gyökerezik, amelyet a korban respublica litterariának hívnak. Ez a közösségi háló az antikvitás megismerése és újrafelfedezése révén új kulturális nyelv kialakításán fáradozik, amelyben egyre nagyobb hangsúly esik az egyéni megfigyelésre és tapasztalásra, a kritikai gondolkodásra. Hogyan épült fel a humanizmus kulturális nyelve? Miben állt vonzereje? Milyen ellentmondásokkal és kihívásokkal volt terhes a humanisták világa? Mennyiben hatottak a nemzeti előítéletek és retorikák a 16. században? Milyen válaszutakat és kényszerpályákat hozott magával a reformáció? Milyen kiutak maradtak azok számára, akik vallási megnyilvánulásaikban is függetlenek akartak maradni? Hogyan vált a humanista respublica litteraria a tudományos forradalom hordozójává? Miért tudott egyes helyeken a politikai gondolkodás Machiavelli eszméinek és módszereinek a befogadására nyitottá válni? Ezekre és rengeteg kapcsolódó kérdésre keresi a választ a kötet.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Almási Gábor |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 360 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789634141914 |