Hasonló termékek
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Hiedelem és hagyomány
Az imago Dei értelme a Barthi és a Barth utáni teológiában
Az imago Dei értelmezése a barthi és a Barth utáni teológiában című tudományos dolgozata nemcsak a teológusok, de a művelt nagyközönség számára is az újdonság erejével hathat, hiszen arról az emberről szól, aki a teremtő, megváltó és megszentelő Isten által sokkal több, mint amit általában gondol magáról.
A kincskeresés 400 éve Magyarországon
Kötetünk egyfelől ennek a kincskeresés mágiatípusának az eddig csak alkalmanként kutatott válfajait és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be (azaz magukat a kincskereső kézikönyveket); másfelől pedig olyan peres forrásokat publikál, amelyek a kézikönyvek használatáról árulkodnak.
Benedikció és exorcizmus a kora újkori Magyarországon
Kötetünk a pozitív indíttatású, megáldó jellegű benedikciók és a gonosz eltávolítását célzó, negatív előjelű exorcizmusok liturgikus szövegeinek magyarországi múltjába kalauzolja el az olvasót. A korszak egyházi áldás- és átokkínálatának bemutatása és funkcionális csoportosítása nem csupán a szentelmények hazai múltjához nyújt eddig feltáratlan adatokat, hanem egyúttal a hívek mindennapi igényeinek, valamint az ezekre kínált vallásos-mágikus gyógymódoknak a sokféleségére is rávilágít.
Kiválasztás Krisztusban
Az arminiánus vita teológiai háttere
Felvilágosodás és babonaság
Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben
A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén.
Leírás
Az álmok, látomások két kötete a 20. század második felében és a 21. század elején gyűjtött látomás- és álomszövegeket tartalmaz. A tematikusan elrendezett szöveggyűjtemény kiegészül látókra, illetve a látók technikáira, valamint az álom- és látomás-látás alkalmaira, rituális előkészületeire vonatkozó elbeszélésekkel is. Gazdag anyagot képviselnek az álom- és látomáslátók saját feljegyzései (ezek között is sajátos színfolt egy-egy új vallási mozgalom, felekezet képviselőjének „látomás-naplója”).
A szerkesztők fő intenciója az volt, hogy a szakma és a nagyközönség számára bemutassák, hozzáférhetővé tegyék a folklorisztika egy eddig meglehetősen mostohán kezelt területének az újabb gyűjtések révén igen terjedelmessé növekedett, változatos, gazdag szöveg-anyagát, forrásanyaggal szolgáljanak a folklorisztika és általában a kultúra-kutatás minden ágazatának művelői számára.
Az első kötet kegyhelyekhez és szent látókhoz kötődő keresztény víziókat és a halottlátókkal kapcsolatos elbeszélés-anyagot, valamint írásban feljegyzett álmokat, látomásokat mutat be; a második kötet a mindennapos, bárki által megtapasztalható álmokra és látomásokra összpontosít. A keresztény szentekről, Krisztusról, Szűz Máriáról és az angyalokról szóló elbeszéléseket éppúgy felöleli, mint a halottakhoz, túlvilághoz, az ördöghöz, valamint a néphit démonaihoz (szépasszonyhoz, lidérchez, boszorkányhoz) kötődő álmok és látomások narratívumait.
A szerkesztőkről:
Keszeg Vilmos (1957) a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének tanszékvezető professzora. Kutatási területe: kortárs mitológiák, narratológia, biografikus szövegek, írott kultúra. Utolsó könyveiből: Aranyosszék népköltészete. Népi szövegek és kontextusok. I–II. (Marosvásárhely, 2004); Egy Hir Adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok (Marosvásárhely 2006); Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség (Kolozsvár, 2008).
Peti Lehel (1981) a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa, kutatási területe a moldvai és erdélyi falvak társadalmi és vallási élete. Könyve: A moldvai csángók vallásossága. Hagyományos világkép és modernizáció. (Budapest, 2008).
Pócs Éva (1936) a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének professor emeritusa. Kutatási területei: néphit, népi vallás, európai mitológiák, mágikus költészet, szakrális kommunikáció, samanizmus, boszorkányság. Utolsó könyveiből: Magyar néphit Közép- és Keleteurópa határán. (Budapest, 2002); “Vannak csodák, csak észre kell venni.” Néphit, népi vallás és vallásos folklór Gyimesben. (Szerk., Budapest, 2008) Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Szerk., Budapest, 2008)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Keszeg Vilmos,Peti Lehel,Pócs Éva |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 562 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789632361987 |
| Sorozat | Fontes Ethnologiae Hungaricae |