Hasonló termékek
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Hiedelem és hagyomány
Az imago Dei értelme a Barthi és a Barth utáni teológiában
Az imago Dei értelmezése a barthi és a Barth utáni teológiában című tudományos dolgozata nemcsak a teológusok, de a művelt nagyközönség számára is az újdonság erejével hathat, hiszen arról az emberről szól, aki a teremtő, megváltó és megszentelő Isten által sokkal több, mint amit általában gondol magáról.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Ördög szára-bordája
...a Dohányozás meg-töretése az Isten beszédének Pörölye által, hét Prédikációkban foglalva... (Tiszalök, 1712–1713)
A kézirat több tudomány (teológia, folklorisztika, szociológia, művelődéstörténet, kritikai kultúrakutatás) érdeklődésére tarthat számot, jelentős forrás az életmód, mentalitás, a néphit, népszokások, a szóbeliség és írásbeliség vizsgálatához, a 17–18. századi nyelv és retorika vagy a test különböző felfogásai, test és hatalom viszonya iránt érdeklődő kutatásokhoz is.
A kincskeresés 400 éve Magyarországon
Kötetünk egyfelől ennek a kincskeresés mágiatípusának az eddig csak alkalmanként kutatott válfajait és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be (azaz magukat a kincskereső kézikönyveket); másfelől pedig olyan peres forrásokat publikál, amelyek a kézikönyvek használatáról árulkodnak.
Benedikció és exorcizmus a kora újkori Magyarországon
Kötetünk a pozitív indíttatású, megáldó jellegű benedikciók és a gonosz eltávolítását célzó, negatív előjelű exorcizmusok liturgikus szövegeinek magyarországi múltjába kalauzolja el az olvasót. A korszak egyházi áldás- és átokkínálatának bemutatása és funkcionális csoportosítása nem csupán a szentelmények hazai múltjához nyújt eddig feltáratlan adatokat, hanem egyúttal a hívek mindennapi igényeinek, valamint az ezekre kínált vallásos-mágikus gyógymódoknak a sokféleségére is rávilágít.
Leírás
Az álmok, látomások két kötete a 20. század második felében és a 21. század elején gyűjtött látomás- és álomszövegeket tartalmaz. A tematikusan elrendezett szöveggyűjtemény kiegészül látókra, illetve a látók technikáira, valamint az álom- és látomás-látás alkalmaira, rituális előkészületeire vonatkozó elbeszélésekkel is. Gazdag anyagot képviselnek az álom- és látomáslátók saját feljegyzései (ezek között is sajátos színfolt egy-egy új vallási mozgalom, felekezet képviselőjének „látomás-naplója”).
A szerkesztők fő intenciója az volt, hogy a szakma és a nagyközönség számára bemutassák, hozzáférhetővé tegyék a folklorisztika egy eddig meglehetősen mostohán kezelt területének az újabb gyűjtések révén igen terjedelmessé növekedett, változatos, gazdag szöveg-anyagát, forrásanyaggal szolgáljanak a folklorisztika és általában a kultúra-kutatás minden ágazatának művelői számára.
Az első kötet kegyhelyekhez és szent látókhoz kötődő keresztény víziókat és a halottlátókkal kapcsolatos elbeszélés-anyagot, valamint írásban feljegyzett álmokat, látomásokat mutat be; a második kötet a mindennapos, bárki által megtapasztalható álmokra és látomásokra összpontosít. A keresztény szentekről, Krisztusról, Szűz Máriáról és az angyalokról szóló elbeszéléseket éppúgy felöleli, mint a halottakhoz, túlvilághoz, az ördöghöz, valamint a néphit démonaihoz (szépasszonyhoz, lidérchez, boszorkányhoz) kötődő álmok és látomások narratívumait.
A szerkesztőkről:
Keszeg Vilmos (1957) a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének tanszékvezető professzora. Kutatási területe: kortárs mitológiák, narratológia, biografikus szövegek, írott kultúra. Utolsó könyveiből: Aranyosszék népköltészete. Népi szövegek és kontextusok. I–II. (Marosvásárhely, 2004); Egy Hir Adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok (Marosvásárhely 2006); Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség (Kolozsvár, 2008).
Peti Lehel (1981) a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa, kutatási területe a moldvai és erdélyi falvak társadalmi és vallási élete. Könyve: A moldvai csángók vallásossága. Hagyományos világkép és modernizáció. (Budapest, 2008).
Pócs Éva (1936) a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének professor emeritusa. Kutatási területei: néphit, népi vallás, európai mitológiák, mágikus költészet, szakrális kommunikáció, samanizmus, boszorkányság. Utolsó könyveiből: Magyar néphit Közép- és Keleteurópa határán. (Budapest, 2002); “Vannak csodák, csak észre kell venni.” Néphit, népi vallás és vallásos folklór Gyimesben. (Szerk., Budapest, 2008) Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Szerk., Budapest, 2008)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Keszeg Vilmos,Peti Lehel,Pócs Éva |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 562 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789632361987 |
| Sorozat | Fontes Ethnologiae Hungaricae |