Hasonló termékek
Hiedelem és hagyomány
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Az imago Dei értelme a Barthi és a Barth utáni teológiában
Az imago Dei értelmezése a barthi és a Barth utáni teológiában című tudományos dolgozata nemcsak a teológusok, de a művelt nagyközönség számára is az újdonság erejével hathat, hiszen arról az emberről szól, aki a teremtő, megváltó és megszentelő Isten által sokkal több, mint amit általában gondol magáról.
Aspects of Mongolian Buddhism 3.
Tradition and Innovation
Két kárpátaljai parasztpróféta szent iratai
Kötetünkben közreadjuk két református parasztpróféta, a tiszaágteleki Borku Mariska és a nagydobronyi Szanyi Mikó Borbála művét, a Lettszövetséget felfedező Küllős Imola, valamint a Nagydobronyban kutatott Sándor Ildikó tanulmányainak kíséretében. Ez a maga nemében egyedülálló szövegkiadás a puritán hagyományokat őrző protestáns népi vallásosság hiteles és megrendítő dokumentuma.
Aspects of Mongolian Buddhism 2.
Mongolian Buddhism in Practice
A Köznép babonái és Balvélekedései ellen való Prédikátziók
Nagybajom 1811–1824
E prédikációk kitűnő forrásai a folklorisztikai kutatásoknak, de jelentősek a köznépi mentalitás történetének alakulását illetően is, mint a debreceni száraz, racionális teológiai szemléletet felváltó felvilágosodott tudományos gondolkodásnak egy kicsit pietista ízű, érzelmesebb változatú prédikációi, amelyek a népi gondolkodás közelébe férkőzve bontakoztatják ki tanításukat és programjukat.
Sirin Mama nyugati hadjárata
avagy egy istennő születésének csodás története
Leírás
Az álmok, látomások két kötete a 20. század második felében és a 21. század elején gyűjtött látomás- és álomszövegeket tartalmaz. A tematikusan elrendezett szöveggyűjtemény kiegészül látókra, illetve a látók technikáira, valamint az álom- és látomás-látás alkalmaira, rituális előkészületeire vonatkozó elbeszélésekkel is. Gazdag anyagot képviselnek az álom- és látomáslátók saját feljegyzései (ezek között is sajátos színfolt egy-egy új vallási mozgalom, felekezet képviselőjének „látomás-naplója”).
A szerkesztők fő intenciója az volt, hogy a szakma és a nagyközönség számára bemutassák, hozzáférhetővé tegyék a folklorisztika egy eddig meglehetősen mostohán kezelt területének az újabb gyűjtések révén igen terjedelmessé növekedett, változatos, gazdag szöveg-anyagát, forrásanyaggal szolgáljanak a folklorisztika és általában a kultúra-kutatás minden ágazatának művelői számára.
Az első kötet kegyhelyekhez és szent látókhoz kötődő keresztény víziókat és a halottlátókkal kapcsolatos elbeszélés-anyagot, valamint írásban feljegyzett álmokat, látomásokat mutat be; a második kötet a mindennapos, bárki által megtapasztalható álmokra és látomásokra összpontosít. A keresztény szentekről, Krisztusról, Szűz Máriáról és az angyalokról szóló elbeszéléseket éppúgy felöleli, mint a halottakhoz, túlvilághoz, az ördöghöz, valamint a néphit démonaihoz (szépasszonyhoz, lidérchez, boszorkányhoz) kötődő álmok és látomások narratívumait.
A szerkesztőkről:
Keszeg Vilmos (1957) a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének tanszékvezető professzora. Kutatási területe: kortárs mitológiák, narratológia, biografikus szövegek, írott kultúra. Utolsó könyveiből: Aranyosszék népköltészete. Népi szövegek és kontextusok. I–II. (Marosvásárhely, 2004); Egy Hir Adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok (Marosvásárhely 2006); Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség (Kolozsvár, 2008).
Peti Lehel (1981) a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa, kutatási területe a moldvai és erdélyi falvak társadalmi és vallási élete. Könyve: A moldvai csángók vallásossága. Hagyományos világkép és modernizáció. (Budapest, 2008).
Pócs Éva (1936) a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének professor emeritusa. Kutatási területei: néphit, népi vallás, európai mitológiák, mágikus költészet, szakrális kommunikáció, samanizmus, boszorkányság. Utolsó könyveiből: Magyar néphit Közép- és Keleteurópa határán. (Budapest, 2002); “Vannak csodák, csak észre kell venni.” Néphit, népi vallás és vallásos folklór Gyimesben. (Szerk., Budapest, 2008) Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Szerk., Budapest, 2008)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Keszeg Vilmos,Peti Lehel,Pócs Éva |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 562 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789632361987 |
| Sorozat | Fontes Ethnologiae Hungaricae |