Hasonló termékek
Fjodor Mihajlovics Niëtzky
Széljegyzetek a kései Nietzsche nihilizmus- és esztétikumképéhez
E kötet a kései - a Zarathustra utáni - Nietzsche nihilizmusképét járja körül, különös tekintettel a Dosztojevszkij-élményre, s kiváltképp a filozófus Ördögök-olvasatára. Ha a nihilizmus a nietzschei gondolkodás egyik kulcsfogalma, egyben minden vendégek ama legfélelmetesebbike, aki az ajtónk előtt toporog, akkor némi túlzással más se történik az Ördögök-jegyzetekben, mint a kulcs zárba illesztése, s a fogalom felnyílása. Mi Nietzsche - a kései években egyre inkább összefonódó - ,,jó európaiságának", nihilizmusképének és Dosztojevszkij-olvasmányainak a lényegi összefüggése?
Paradoxes of Existence
Contributions to Kierkegaard Research
The complexity of Søren Kierkegaard’s (1813-1855) œuvre has captured the attention of scholars in many different fields such as philosophy, theology, religious studies, aesthetics, literature and the social sciences. Some interpreters have attempted to define the Danish thinker exclusively as a philosopher, theologian, religious writer, novelist, literary critic, drama critic, literary theorist or psychologist. The present approach differs from these interpretative positions inasmuch as it tries to present the complexity of Kierkegaard’s thoughts and texts, in a way which demonstrates the appropriateness of a variety of different methodological and hermeneutical approaches.
Emergens evolúció
Az emergens evolúció szókapcsolat, amely Lloyd Morgan 20. század eleji emergentista filozófus főművének címét idézi, azt a szemléletmódot akarja nevesíteni, amelyben az élet, a kultúra, a tudomány vagy akár az informatika jelenségeit ismét az újdonságok megjelenése és a világ szintezettsége felől akarjuk értelmezni.
A politikai filozófia alapelvei
Domingo Blanco Fernández könyvében a politikai filozófia alapjainak mélyebb megértésére törekszik, mint azt a szerző által kritikával érintett mai politológiai irányzatok egyáltalán érdemesnek gondolják.
Marx & ideológia
Kiss Viktor legújabb könyvének kiindulópontja szerint az ezredforduló után újra kell fogalmaznunk viszonyunkat Marx életművéhez. A marxi ideológia-elméletek rekonstrukciója során ennek lehetőségeit kutatja.
Leírás
Az elme természetéről alkotott tudományos-naturalista elképzelés szerint, amely az 1960-as évektől a 2000-es évekig szinte egyeduralkodó volt, és mindmáig meghatározó szerepet tölt be az analitikus filozófiában, az elme a természeti világ része, egy reprezentáló állapotokkal rendelkező és oksági képességekkel bíró fizikai rendszer, amely egy szeparált kognitív és fenomenális részből tevődik össze. Ez a kép az analitikus hagyományon kívül állók számára sok tekintetben hihetetlennek vagy egyenesen abszurdnak tűnik. Az analitikus elmefilozófia külső bírálói gyakran azt állítják: nemcsak arról van szó, hogy a tudományos-naturalista kép elfogadhatatlan antropológiaként, mert nem illeszkedik az emberi szellem humanisztikus megközelítéseivel, hanem arról, hogy ez a kép egyszerűen hibás. Mi több, olyan hibák nyilvánulnak meg benne, amelyekre már az előző századforduló idején rámutattak az elme, a pszichikai jelenségek korabeli tudományos filozófiai értelmezéseinek bírálói, így Dilthey vagy Husserl. A tudományos-naturalista felfogás képviselői az ilyenfajta külső bírálatokat sokszor irrelevánsnak tekintik. Túl általános, pontatlan vagy félrecélzott és ezáltal lényegében üres ellenvetéseknek minősítik őket, ugyanakkor magától értetődőnek veszik a tudományos-naturalista elmeképet, miközben nincsenek tudatában e kép történeti kontextusának, eredeti motivációinak és alternatíváinak.
Ebben a könyvben megkísérlem rekonstruálni annak a történetnek a főbb állomásait, fordulópontjait, amely a 19. századi tudományos pszichológiafilozófiától a 20. századi analitikus filozófia bizonyos irányzatain át a mai tudományos-naturalista elképzelésekhez vezetett. Ennek során bemutatom, hogyan alakultak ki és rögzültek a mai tudományos-naturalista elmefelfogás legfontosabb általános jellemzői, keretfeltevései, illetve hogyan bírálták ezeket már a múlt századfordulótól kezdődően. E történet részletesebb megismerése alapot adhat a tudományos-naturalista elmekép erényeinek és gyengéinek árnyaltabb megítéléséhez, valamint az analitikus elmefilozófia és a rivális hagyományok így a fenomenológiai megközelítés viszonyának mélyebb megértéséhez is.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ambrus Gergely |
| Megjelenés | 2015 |
| Terjedelem | 319 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789632369310 |