A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.

A munka a jelenkori emberi beavatkozások történeti előzményeit illetve jövőbeli következményeit, várható hatásait, előnyeit és hátrányait kívánja társadalomtudományi és döntéshozói-politikai szinten egyaránt tudatosítani, egyúttal a jövőbeli beavatkozások tervezéséhez megbízható forrásanyagot, kiérlelt elemzéseket szolgáltatni - ezzel járulva hozzá, az egykor létezett, de mára elszegényített szerves tájak ökológiai rehabilitációjához.

A könyv hasznos olvasmány lehet mindazok számára, akik az alternatív mozgalmak, a posztmodern szüléskultúra vagy a nemek társadalmi viszonyulásai iránt érdeklődnek, de nem lesz közömbös azon leendő vagy gyakorló édesanyák és édesapák számára sem, akik folyamatában és tág összefüggésrendszerében szeretnék megérteni a különböző szüléskultúrák elveit és természetét.

Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai

A kötet társadalomnéprajzi és történeti néprajzi munkáiból nyújt válogatást. Andrásfalvy Bertalan írásai elsősorban Észak-Baranyáról, Nyugat-Tolnáról és a Buda-vidékről szólnak, ahol magyarok, németek, cigányok, szerbek élnek együtt évszázadok óta. A szerző minden korábbi szakmunkánál alaposabban és érzékletesebben írja le gazdálkodásuk történetét, életmódjuk XVIII-XIX. századi átalakulását.

A humán környezettudomány a 21. század szülötte, egy olyan korszaké, amikor az emberiség már nem teheti meg, hogy a környezeti problémákat figyelmen kívül hagyja, vagy egyetlen nézőpontból próbálja átlátni és kezelni.

A magyar néprajztól az európai etnológiáig és a kulturális antropológiáig

Az itt közreadott tanulmányok a 2009. május 15–16. között, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Székházában szervezett nemzetközi konferencia anyagát teszik teszik a magyar szaktudományosság számára hozzáférhetővé. A kötet címe, a magyar nyelvben kettős jelentéssel bíró „Átjárók” szó felfogásunk szerint hűen fejezi ki Európai Uniós projektünk célkitűzését: a magyar néprajz és a kulturális antropológia között olyan hidak („átjárók”) építését, ahol azok a személyek (az „átjárók”), akik erre kedvet és késztetést éreznek, „átjárhatják” az e két tudományt elválasztó határmezsgyéket – hozzájárulva evvel a magyar néprajztudomány megújításához, illetve a két diszciplina kölcsönös megtermékenyítéséhez.