Hasonló termékek
Búcsú a tizenkilencedik századtól
A kötet Lányi történelmi és irodalomtörténeti tárgyú esszéit tartalmazza. Az Olvasót, ígéri, „egy ellentmondásos, elintézetlen múlt látnivalóihoz kalauzolja.”
A becsület mezején
„Mire jó a lehajtható vászontető, ha az ember sohasem nézheti az eget, mert mindig rossz idő van?”
Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.
A nagy háborútól a nagy válságig
Bank- és pénztörténeti tanulmányok a két világháború közötti Magyarországról
A Bibliafordítás útjain
A konferencia – és jelen kötet – a bibliafordítás aktuális problémáiról szólt, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jelen kor aktualitása dinamikus szinkróniát jelent.
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
Rítusok
Legezzünk (megint) egy kicsit. A világirodalom egyik legmagányosabbja. A világirodalom egyik legnagyobb formaművésze (ezért is mondhatja és talán ezért is mondja, hogy »minden nappal rosszabbul kell írni, mert csak a mélypontra elérve lehet a felszínre jutni és konvencióktól mentes, hiteles alkotást létrehozni«). A legeurópaibb latin-amerikai (fehérek közt egy. na igen). A legkevésbé ismert a század legnagyobbjai közt. A dél-amerikai sztárok, Borges, Paz, Garcia Marquez, Vargas Llosa, Fuentes közül őt ismeri a legkevésbé a nyájas."
(Esterházy Péter)
Játékok
A kötet novellái a XX. századi világirodalom kiemelkedő, briliáns mesterségbeli tudással, hihetetlen leleményességgel, képzelőerővel és érzékenységgel megírt rejtélyes darabjai.
Az álmok kalligráfiája
„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenete és olyan elviselhetetlen a szerelmi csalódása, hogy minden valóságérzékelése elhagyta, amikor ráfeküdt azokra a használhatatlan síndarabokra?"
Leírás
Miért nevezzük magunkat magyarnak, és mit jelent ez a szó? A körülöttünk és távolabb élő népek miért neveznek minket más néven? Őseink miért jöttek a Kárpát-medencébe, és miért nem mentek tovább? Hogy lehetséges, hogy hatalmas birodalomalkotók, mint a szarmaták, szkíták, hunok és avarok eltűntek – nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a történelem színpadáról is – mi pedig megmaradtunk? Mi volt a kalandozások célja, és miért maradt abba a közel hetven „kirándulás”? Miért nem tudjuk, hogy a hét honfoglaló törzs közül melyiknek ki volt a vezére, és hol telepedtek le a Kárpát-medencében? Mit mond a populációgenetika tudománya a magyar-baskír rokonságról? Miért csak külső forrásokból tudjuk, hogy mit tettek elődeink a Kárpát-medencén kívül, és miért tudunk olyan keveset belviszonyainkról száz éven át? Kik voltak a székelyek, és hogy kerültek Erdélybe? Megérthetnénk-e a honfoglalók beszédét, és ők értenének-e minket? Mit ettek-ittak, hogyan öltözködtek, miképp harcoltak és milyen vallásban hittek a honfoglalók? Van-e igaz, magyar vérvonal, és miért értelmetlenség ilyet még kérdezni is?
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kenessei András |
| Megjelenés | 2024 |
| Terjedelem | 160 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-646-141-6 |