Hasonló termékek
Búcsú a tizenkilencedik századtól
A kötet Lányi történelmi és irodalomtörténeti tárgyú esszéit tartalmazza. Az Olvasót, ígéri, „egy ellentmondásos, elintézetlen múlt látnivalóihoz kalauzolja.”
A nagy háborútól a nagy válságig
Bank- és pénztörténeti tanulmányok a két világháború közötti Magyarországról
A Bibliafordítás útjain
A konferencia – és jelen kötet – a bibliafordítás aktuális problémáiról szólt, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jelen kor aktualitása dinamikus szinkróniát jelent.
Bevezetés az ökofilozófiába
Kezdő halódóknak
Döntő érvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni. Nem szabad megtörténnie. Azonban ott tartunk, hogy ezt már sokan nem értik, még többen félreértik. Pedig én nem a természet védelméről beszélek, hanem olyasmiről, aminek a hiánya a saját életemet tenné tönkre.
Az ember fáj a földnek
Utak az ökofilozófiához
Az ember soha sem az, ami, hanem az és még valami, amit megtesz annak tudatában, hogy cselekedhetne másképpen is. És úgy marad hű önmagához, hogy „átáll” a Mások oldalára, akiknek ügyéért felelősséget vállal. Tudja, hogy az olyasmit követel tőle – szeretetet, megértést –, amihez nincs joga: önként részesíthetjük csak ezekben egymást. Ezért emberközpontú etika úgy lehetséges, ha középpontjában nem az Én áll, hanem a Te.
Egymásért szenvedni jobb, ezerszer jobb, mint egymástól szenvedni. A nélkülözhetetlen ökoetika szerintem ennyi és nem több.
Merényletek, gyilkosságok a tegnap Olaszországában
A tegnap Olaszországa a 20. századi Itália – Nyugat és Kelet ütközési zónája, ahol merényleteket, közönséges és politikai gyilkosságokat hajtottak végre, véres politikai küzdelmek dúltak.
Az érzékeny narrátor
Kivételes betekintés az alkotóművészet kulisszái mögé, történetek a modern világról – Olga Tokarczuk elsőként megjelent könyve az irodalmi Nobel-díj átvétele után.
Sumertől a magyarig
Ki a magyar? Mi a magyar?
Felnőttkorba érve szinte mindannyian elkezdünk érdeklődni felmenőink iránt. Talán nem is annyira azok érdekelnek minket, akiket személyesen ismerünk-ismertünk (szüleink, nagyszüleink), hanem azok, akikről csak hírből, családi legendákból, felmenőink elbeszéléseiből tudunk. Egy nemzet felnőttkora hasonlóképpen akkor kezdődik, amikor népünk-nemzetünk eredetére leszünk kíváncsiak.
Leírás
Miért nevezzük magunkat magyarnak, és mit jelent ez a szó? A körülöttünk és távolabb élő népek miért neveznek minket más néven? Őseink miért jöttek a Kárpát-medencébe, és miért nem mentek tovább? Hogy lehetséges, hogy hatalmas birodalomalkotók, mint a szarmaták, szkíták, hunok és avarok eltűntek – nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a történelem színpadáról is – mi pedig megmaradtunk? Mi volt a kalandozások célja, és miért maradt abba a közel hetven „kirándulás”? Miért nem tudjuk, hogy a hét honfoglaló törzs közül melyiknek ki volt a vezére, és hol telepedtek le a Kárpát-medencében? Mit mond a populációgenetika tudománya a magyar-baskír rokonságról? Miért csak külső forrásokból tudjuk, hogy mit tettek elődeink a Kárpát-medencén kívül, és miért tudunk olyan keveset belviszonyainkról száz éven át? Kik voltak a székelyek, és hogy kerültek Erdélybe? Megérthetnénk-e a honfoglalók beszédét, és ők értenének-e minket? Mit ettek-ittak, hogyan öltözködtek, miképp harcoltak és milyen vallásban hittek a honfoglalók? Van-e igaz, magyar vérvonal, és miért értelmetlenség ilyet még kérdezni is?
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kenessei András |
| Megjelenés | 2024 |
| Terjedelem | 160 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-646-141-6 |