Hasonló termékek
A történetiség rendjei
Prezentizmus és időtapasztalat
François Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában.
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Az antalli pillanat
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989–1993
Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945–1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői – beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról – rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Leírás
A Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszéke 2005–2009 között elnyert egy közel 1 millió euró értékű Európai Uniós pályázatot. „A magyar néprajztól az európai etnológiáig és a kulturális antropológiáig” (PECS-ETHNO) címet viselő, az EU 6-os keretprogram „Marie Curie Host Fellowship for the Transfer of Knowledge” kereteibe illeszkedő projekt célja a magyar néprajz oktatásának antropológiai szemléletű megújítása volt. A pályázat mindenekelőtt arra nyújtott lehetőséget, hogy 2 hónaptól 2 évig terjedő időszakra külföldi vendégoktatókat (15 fő, összesen 150 személy/hónap) hívjunk meg, akik az általunk kért témákban – amelyeknek kiemelkedő specialistái – előadásokat és szemináriumokat tartottak.
Projektünk lezárásaképp 2009. május 15–16. között a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Székházában nemzetközi konferenciát szerveztünk. A konferencia alapötletét az adta, hogy a fenti kutatók döntő többsége nem, vagy csak futólag ismerte egymást, hisz a projekt időbeosztásának függvényében különböző időkben tartottak kurzusokat Tanszékünkön. Fontosnak ítéltük tehát, hogy egy konferencia erejéig mindannyiukat még egyszer vendégül lássuk, hogy így mindenki megismerkedhessen mindenkivel, és saját, éppen folyó kutatásairól, eredményeiről beszámolhasson – mintegy panorámáját adva ily módon a magyar néprajz megújítására felhasználható modern kutatási témáknak,irányzatoknak és módszereknek.
Az itt közreadott tanulmányok e konferencia anyagát teszik a magyar szaktudományosság számára hozzáférhetővé. A kötet címe, a magyar nyelvben kettős jelentéssel bíró „Átjárók” szó felfogásunk szerint hűen fejezi ki Európai Uniós projektünk célkitűzését: a magyar néprajz és a kulturális antropológia között olyan hidak („átjárók”) építését, ahol azok a személyek (az „átjárók”), akik erre kedvet és késztetést éreznek, „átjárhatják” az e két tudományt elválasztó határmezsgyéket – hozzájárulva evvel a magyar néprajztudomány megújításához, illetve a két diszciplina kölcsönös megtermékenyítéséhez.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vargyas Gábor |
| Megjelenés | 2010 |
| Terjedelem | 426 oldal |
| ISBN | 9789632362281 |
| Sorozat | Studia Ethnologica Hungarica |