Sokfélék vagyunk. Eltérőek természetes adottságaink, társadalmi körülményeink, és különböző fogyatékosságokkal küzdünk. Legyen szó tehetségről, lottónyereményről vagy váratlan lebetegedésről, saját döntésünkön múlik, mit kezdünk forgandó jó- és balszerencsénkkel. Választásaink következményeiért magunk felelünk. Ha viszont egy tehetséges roma kisdiák nem járhat megfelelő iskolába, egy fogyatékkal élő nem jut munkához, vagy egy rátermett nő nem kerülhet vezetői állásba, az sokszor nem balszerencse, hanem korszakokon átívelő igazságtalanság, mélyen gyökerező előítélet eredménye.

Ez a könyv bemutatja, hogy az emberi jogokat elismerő demokráciákban a hátrányos megkülönböztetés nem lehet része a szabadságnak. A modern alkotmányos államnak egyenlő bánásmódban kell részesítenie a polgárait, és javítania kell az indokolatlan hátrányos megkülönböztetést elszenvedők esélyeit. A roma diákok iskoláztatását, a fogyatékkal élők munkához jutását, a nők gazdasági és politikai szerepvállalását segítő intézkedések igazságosak, ha olyan előnyök ellensúlyozására irányulnak, melyeket morális értelemben senki nem érdemelt ki.

A kötet szerzője az alkotmányosság, az emberi jogok és a diszkriminációtilalom elméletének, valamint gyakorlatának elemzője. Az Alkotmánybíróság főtanácsadójaként, a Velence Bizottság munkatársaként, egy emberi jogi folyóirat alapító szerkesztőjeként, egyetemi oktatóként, számos külföldi és hazai publikáció szerzőjeként tett szert szakmai elismertségre.