Dr. Thurn-Rumbach István élete és munkássága

 

Riportműsor a Kossuth Rádióban

A kötet a Kossuth Rádió egyik legkedveltebb riportműsorában elhangzott interjúkból nyújt válogatást. Farkas Erika és stábja szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el hallgatóit, az Állatorvosi Egyetemtől kezdve, a kecskeméti anya-gyermek börtönön át, Szent Márton Hegyéig. Az interjúk varázsa, átütő ereje minden bizonnyal abban rejlik, hogy a hallgatóknak, illetve a kötet olvasóinak a beszélgetéseket olvasva sikerül valamit a hely szelleméből is megérezniük.

Papp Ágnes Klára kötete a nemzetközi humán tudományban "térbeli fordulat"-ként ismert szemléletváltás és az abból következő vagy azzal összhangban álló irodalom- illetve kultúraelméleti elgondolások tükrében vizsgálja a modern és posztmodern magyar regény városábrázolásainak tér-idő viszonyait. Az első rész a századforduló magyar modernizmusának a témafelvetés szempontjából figyelemre méltó regényeinek (Kaffka Margit, Móricz, Kosztolányi, Krúdy, Karácsony Benő válogatott műveinek) kisváros-poétikáját elemzi, elsősorban a kisváros-metropolisz dichotómiát körüljárva. A második rész a modern és posztmodern városábrázolás összehasonlítása mentén vizsgálja Ottlik Géza és Lengyel Péter két-két regényét, majd pedig a magyar mágikus realista próza tér-idő ábrázolásának jellegzetességeit (Grendel Lajos, Gion Nándor, Kolozsvári Papp László és Fehér Béla prózája alapján). A kötet harmadik részében a posztkoloniális irodalomtudomány és kultúraelmélet felismeréseinek tükrében, a magyar irodalomtudományos diskurzus paradigmaváltó párbeszédébe bekapcsolódva gondolja újra a kisebbségi irodalom és a hozzá kapcsolódó fogalmak (anyaország, kánon stb.) definícióit, hogy aztán ennek az elméleti diskurzusnak a kontextusában elemezze Láng Zsolt "áltörténelmi" regényeit, mágikus realizmus által áthatott tér-idő viszonyait. 

„Lassan észrevettem például minden megfontoltság és meggondolás nélkül, hogy muzsikusokkal érintkezem. Itt talán a legtündökletesebb találkozásom Kocsis Zolival volt. Nála lenyűgöz, hogy ilyen mezítelenül a tehetség jelenlétét még nem láttam emberben. A szeretetnek és az aggódásnak olyan fokát váltja ki bennem, ami én nagyon kevés ember iránt éreztem.” (Pilinszky János)

Horváth János életregénye

"A visszafelé úton ultimátumot adtak: ha meg akarom menteni a bőrömet, el kell vezetnem őket Májsay tartózkodási helyére. Visszavittek a Margit körútra, és félholtra vertek. A kihallgatás vezetője, dr. Balassa Bálint főhadnagy ezután úgy döntött, hogy vége a nyomozásnak, nincs értelme tovább vesztegetni rám az időt. Magát kinevezte ügyésznek, az ott közreműködő csendőröket bíróságnak, és kimondták a halálos ítéletet. Egy székre nyomtak, és felvittek a harmadik emeleti cellámba, mert nemhogy járni, lábra állni sem tudtam..."

Lénárd Sándor, a magyar születésű legendás író, orvos, műfordító nevét sokan ismerik. Két világháborún átívelő kalandos élete Magyarországról Bécsbe, Rómába, majd a brazíliai őserdő szélére vetette. Egyik levelében Karinthy Ferenc így udvarol neki: nagy ember vagy, méltó mind az irodalmi, mind az orvosi Nobel díjra, latinul pedig jobban tudsz, mint Vergilius és Boethius együtt.