Hasonló termékek
Bérlőből polgár
Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748–1848
Az újkori magyarországi zsidó közösségek a magánföldesúri birtokokon, elsősorban az uradalmi központokban jöttek létre; életlehetőségeiket, és így lélekszámuk növekedését is, földesuruktól szerzett kollektív kiváltságaik, továbbá az uradalmi gazdaságpolitikai érdekek határozták meg. Ezek a közösségek a 19. század közepére egy-egy helyi társadalom meghatározó elemévé váltak.
Antantmisszió
Politikai intrikák, a titkos diplomácia útvesztői és az igaz szerelem hálója szövi át ezt a különös regényt, amely a hazánk sorsát hosszú időre megpecsételő, végzetesen elhibázott békekötést megelőző tragikus történelmi epizódot mutatja be.
Küzdelem utolsó vérig
Gróf Tisza István pályája beszédeiben, leveleiben és visszaemlékezésekben
A Trianonig vezető úton éles küzdelem folyt konzervatívok és liberálisok között a haza és a haladás ügyéért.
Egy hadmérnök életútja - Haris Béla 1901-1979
Jelen kötetben egy olyan ember életpályája bontakozik ki az Olvasó előtt, aki kivételes modern kori polihisztorként(kiváló tervezőgépészmérnök, bátor katona, tehetséges rajz- és festőművész, kiemelkedő sportoló) élte túl a huszadik század vérzivataros korszakait.
Vallási kultúra a Kárpát-medencében
A kötet tizennégy tanulmányt tartalmaz elsősorban a vallási néprajz, vallásantropológia tárgyköréből, amelyek a 2016-ban Pécsett megrendezett Hungarológiai Kongresszus azonos című szimpóziumának előadásaiból készültek.
Reformer vagy lázadó?
Bethlen Miklós és kora
Ez a tanulmánykötet a Bethlen Miklós halálának 300. évfordulójára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett konferencia előadásain alapul. A könyv szerzői - különböző tudományszakok: a történelem, a helytörténet, az irodalomtörténet, a filozófia, a mentalitástörténet, a művelődéstörténet képviselői - egymás vizsgálódásait megvilágítva alkotnak korszerű képet Bethlen Miklósról és koráról.
Leírás
1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. Az irredenta olasz szó, jelentése a "meg nem váltott, fel nem szabadított", amely arra utalt, hogy voltak olyan olasz lakta területek, amelyek az olasz egyesítés után még más államokhoz tartoztak. Az irredentizmus kifejezést használták arra a mozgalomra és eszmére, amely a trianoni békediktátum által idegen államoknak ítélt, történelmileg Magyarországhoz tartozó területek visszaszerzésére irányult, amelyeken hárommilliónál több magyar élt kisebbségben. A felavatott szobrok ezért viselték címükként a négy fő égtáj nevét, így is utalva az elcsatolt területekre. A négy szobrot fél évvel a diktátum aláírása után állították fel, ezzel is kifejezve azt, hogy a magyar társadalom elutasította ezt a rákényszerített állapotot, és megfogalmazta azt a törekvést is, hogy ezen változtatni kell. A szobrokat a kor elismert művészei készítették, akik még a következő évtizedekben is meghatározó mesterei voltak a magyar szobrászatnak. A könyv ezért is vállalta fel, hogy nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ludmann Mihály |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 150 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634147084 |