Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Az Osztrák–Magyar Monarchia lengyelpolitikája 1914–1918

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Az Osztrák–Magyar Monarchia lengyelpolitikája 1914–1918

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
20%
6.990 Ft 5.590 Ft
Menny.:db

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Gyártó: Simon István

Titkos történetek

 Válogatás a Betekintő folyóirat első öt évfolyamából

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007-ben indította el internetes folyóiratát, a Betekintőt, azzal a céllal, hogy rendszeres publikációs lehetőséget biztosítson a magyar politikai rendőrséggel foglalkozó kutatásoknak.

5.200 Ft 4.160 Ft
Gyártó: Beke Albert

Gyulai Pál személyisége és esztétikája

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából, 2014-ben Magyarország Köztársasági Elnöke dr. Beke Albertnek „klasszikus értékeken alapuló, a hazai, rendszerváltás utáni irodalomtörténet-írásnak új szemléletet adó munkássága elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta.

5.990 Ft 4.790 Ft
Gyártó: Vámos Péter

Magyar–kínai kapcsolatok

Vámos Péter sinológus-történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE BTK Kínai Tanszék habilitált docense. Kutatási területe Kína története és nemzetközi kapcsolatai, ezen belül a szovjet tömb és Kína viszonya, a magyar–kínai kapcsolatok és a kereszténység története Kínában. 2003-ban jelent meg a Magyar jezsuita misszió Kínában című könyve, 2008-ban látott napvilágot a Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 című munkája, 2018-ban pedig az „Imáitokba ajánljuk magunkat.” A magyar jezsuiták levelei Kínából, 1923–1954 című kötete.

5.990 Ft 4.790 Ft
Gyártó: Kökényesi Zsolt

Az udvar vonzásában

A kötetben részletgazdag képet kaphatunk a magyar főnemesség császárvárosi integrációjának különböző színtereiről az iskoláktól a Habsburg-udvartartáson és a központi kormányszerveken keresztül egészen a reprezentatív városi paloták világáig. A monográfiában a szerző egy évtizedes, kiterjedt levéltári alapkutatásainak az eredményeit adja közre, amely révén az olvasó egészen új szemszögből szemlélheti a 18. századi Habsburg–magyar kapcsolatokat.

5.990 Ft 4.790 Ft

Leírás

A német külpolitika a háború elején azt helyezte kilátásba, hogy a háború megnyerése esetén Lengyelország valamilyen formában – trializmus, önálló királyság, esetleg tartomány – a Habsburg-korona része lesz. Ez a felfogás fokozatosan megváltozott. A német közvélemény nyomására, de inkább a nagyipari körök sürgetésére Németország egyre inkább arra hajlott, hogy a Lengyel Királyság valamilyen formában német befolyás alá kerüljön. Majd Bethmann Hollweg német kancellár 1916-ban váratlanul kijelentette Burián István közös külügyminiszter előtt, hogy Németország jogot formál Lengyelországra. Az osztrák–magyar diplomácia a német döntést kényszerűségből tudomásul vette, de utána a két szövetséges között rivalizálás kezdődött. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást. Buriánt leváltották, helyette Czernin gróf lett a külügyminiszter, respektálva a német igényeket Lengyelország birtoklását illetően. A második döntő fordulatot, s egyben Czernin bukását a breszt-litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminszter. A  különleges személyiségvonásokkal (doktrinerizmussal és állhatatlansággal) „megáldott” magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Kötcsén született 1949-ben. Egyetemi magántanár, a  Bécsi Egyetem vendégkutatója. Az ELTE-n történelem–német–népművelés szakot végzett. Népművelő, majd 1991-től 2021-ig egyetemi oktató a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2008-tól a Kelet-Finnországi Egyetemen több alkalommal vendégprofesszor. 2017- től rendes tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, 2016-tól tagja a Jakob-Bleyer-Verein elnökségének, s 2020-tól a Magyar Nemzeti Írószövetségnek. Kutatási területei: európai diplomáciatörténet, a magyarországi etnikai csoportok története, EU-őstörténet, szociálpolitika-történet.

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Tefner Zoltán
Megjelenés 2022
Terjedelem 698 oldal
Kötészet kartonált
ISBN 978-963-414-831-9

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
Arrow Forward