Hasonló termékek
Titkos történetek
Válogatás a Betekintő folyóirat első öt évfolyamából
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007-ben indította el internetes folyóiratát, a Betekintőt, azzal a céllal, hogy rendszeres publikációs lehetőséget biztosítson a magyar politikai rendőrséggel foglalkozó kutatásoknak.
Gyulai Pál személyisége és esztétikája
Nyolcvanadik születésnapja alkalmából, 2014-ben Magyarország Köztársasági Elnöke dr. Beke Albertnek „klasszikus értékeken alapuló, a hazai, rendszerváltás utáni irodalomtörténet-írásnak új szemléletet adó munkássága elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta.
Magyar–kínai kapcsolatok
Vámos Péter sinológus-történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE BTK Kínai Tanszék habilitált docense. Kutatási területe Kína története és nemzetközi kapcsolatai, ezen belül a szovjet tömb és Kína viszonya, a magyar–kínai kapcsolatok és a kereszténység története Kínában. 2003-ban jelent meg a Magyar jezsuita misszió Kínában című könyve, 2008-ban látott napvilágot a Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 című munkája, 2018-ban pedig az „Imáitokba ajánljuk magunkat.” A magyar jezsuiták levelei Kínából, 1923–1954 című kötete.
Francisci Hunniadini poemata Latina omnia
A Báthory-család széptudományú udvari költőjének, a "vidám és játszi elméjű" Hunyadi Ferencnek a nevét elsősorban a trójai háború történetét elbeszélő, magyar nyelvű históriás ének szerzőjeként ismerjük, miközben latin nyelvű költői életműve teljesen ismeretlen és feldolgozatlan maradt.
Leírás
A német külpolitika a háború elején azt helyezte kilátásba, hogy a háború megnyerése esetén Lengyelország valamilyen formában – trializmus, önálló királyság, esetleg tartomány – a Habsburg-korona része lesz. Ez a felfogás fokozatosan megváltozott. A német közvélemény nyomására, de inkább a nagyipari körök sürgetésére Németország egyre inkább arra hajlott, hogy a Lengyel Királyság valamilyen formában német befolyás alá kerüljön. Majd Bethmann Hollweg német kancellár 1916-ban váratlanul kijelentette Burián István közös külügyminiszter előtt, hogy Németország jogot formál Lengyelországra. Az osztrák–magyar diplomácia a német döntést kényszerűségből tudomásul vette, de utána a két szövetséges között rivalizálás kezdődött. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást. Buriánt leváltották, helyette Czernin gróf lett a külügyminiszter, respektálva a német igényeket Lengyelország birtoklását illetően. A második döntő fordulatot, s egyben Czernin bukását a breszt-litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminszter. A különleges személyiségvonásokkal (doktrinerizmussal és állhatatlansággal) „megáldott” magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.
Kötcsén született 1949-ben. Egyetemi magántanár, a Bécsi Egyetem vendégkutatója. Az ELTE-n történelem–német–népművelés szakot végzett. Népművelő, majd 1991-től 2021-ig egyetemi oktató a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2008-tól a Kelet-Finnországi Egyetemen több alkalommal vendégprofesszor. 2017- től rendes tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, 2016-tól tagja a Jakob-Bleyer-Verein elnökségének, s 2020-tól a Magyar Nemzeti Írószövetségnek. Kutatási területei: európai diplomáciatörténet, a magyarországi etnikai csoportok története, EU-őstörténet, szociálpolitika-történet.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Tefner Zoltán |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 698 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-831-9 |