Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Az Osztrák–Magyar Monarchia lengyelpolitikája 1914–1918

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Az Osztrák–Magyar Monarchia lengyelpolitikája 1914–1918

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
25%
6.990 Ft 5.240 Ft
Menny.:db

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt- litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Gyártó: Simon István

Titkos történetek

 Válogatás a Betekintő folyóirat első öt évfolyamából

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007-ben indította el internetes folyóiratát, a Betekintőt, azzal a céllal, hogy rendszeres publikációs lehetőséget biztosítson a magyar politikai rendőrséggel foglalkozó kutatásoknak.

5.200 Ft 3.900 Ft
Gyártó: Agócs Nándor

Dignitas, Auctoritas, Maiestas és Potestas Pannoniában

A politikai, vallási és gazdasági hatalom ismert pannoniai származású és helyi birtokosai Pannonia térségében Augustól Iustinianus koráig

 

4.990 Ft 3.740 Ft
Gyártó: Ludmann Mihály

Az irredenta szobrok mesterei

Kisfaludi Strobl Zsigmond - Pásztor János - Sidló Ferenc - Szentgyörgyi István

 

4.990 Ft 3.742 Ft

Nem forradalom, hanem szabadságharc

Mindszenty József 1956-os helyzete és tevékenysége

Mindszenty József nem forradalomnak tartotta 1956-ot, hanem kizárólag szabadságharcnak, amely utólag metahistorikus kijelentésnek tűnik. A kötet az első olyan önálló munka, amely monografikus igénnyel vállalkozik arra, szintézist állítva, hogy bemutassa Mindszenty József 1956-os tevékenységét, ellenfeleit, támogatóit, küzdelmeit és nemzetének tragikus sorsában osztozó életét, gondolatait.

4.990 Ft 3.740 Ft

Leírás

A német külpolitika a háború elején azt helyezte kilátásba, hogy a háború megnyerése esetén Lengyelország valamilyen formában – trializmus, önálló királyság, esetleg tartomány – a Habsburg-korona része lesz. Ez a felfogás fokozatosan megváltozott. A német közvélemény nyomására, de inkább a nagyipari körök sürgetésére Németország egyre inkább arra hajlott, hogy a Lengyel Királyság valamilyen formában német befolyás alá kerüljön. Majd Bethmann Hollweg német kancellár 1916-ban váratlanul kijelentette Burián István közös külügyminiszter előtt, hogy Németország jogot formál Lengyelországra. Az osztrák–magyar diplomácia a német döntést kényszerűségből tudomásul vette, de utána a két szövetséges között rivalizálás kezdődött. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást. Buriánt leváltották, helyette Czernin gróf lett a külügyminiszter, respektálva a német igényeket Lengyelország birtoklását illetően. A második döntő fordulatot, s egyben Czernin bukását a breszt-litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminszter. A  különleges személyiségvonásokkal (doktrinerizmussal és állhatatlansággal) „megáldott” magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

Kötcsén született 1949-ben. Egyetemi magántanár, a  Bécsi Egyetem vendégkutatója. Az ELTE-n történelem–német–népművelés szakot végzett. Népművelő, majd 1991-től 2021-ig egyetemi oktató a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2008-tól a Kelet-Finnországi Egyetemen több alkalommal vendégprofesszor. 2017- től rendes tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, 2016-tól tagja a Jakob-Bleyer-Verein elnökségének, s 2020-tól a Magyar Nemzeti Írószövetségnek. Kutatási területei: európai diplomáciatörténet, a magyarországi etnikai csoportok története, EU-őstörténet, szociálpolitika-történet.

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Tefner Zoltán
Megjelenés 2022
Terjedelem 698 oldal
Kötészet kartonált
ISBN 978-963-414-831-9

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
Arrow Forward