Hasonló termékek
A megtorlás szervezete
A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962-ig
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára alapfeladataihoz tartozik a magyarországi államszocializmus évtizedeiben működött titkosszolgálatok szervezeti rendjét, intézményi struktúráját bemutató forráskiadás, az ezen szervezeteket irányító személyek életrajzi adattárának összeállítása és nyilvánossá tétele. A történeti múltfeltárás keretében a levéltár munkatársai eddig döntően az 1945 után megszervezett politikai rendőrség és az Államvédelmi Hatóság történetét ismertető forráskiadványok, tanulmánykötetek, valamint az 1962 utáni állambiztonsági archontológia elkészítésére koncentráltak.
A római katolikus egyház és a nemzetiszocialisták Magyarországon
Két-három emberöltővel ezelőtt még vallási és faji szempontok dominálták az emberek hovatartozását Magyarországon. Az eljárás az újabb generációk számára kissé szokatlannak tűnik, de nem idegen. Gondoljunk például olyan országokra, mint az USA, Nagy-Britannia, Brazília vagy éppenséggel Izrael. A hazai tisztánlátást és a megértést nehezítik az elmúlt évtizedek beidegződései, gyakorlata, a sok-sok sztereotípia és előítélet.
Trójai faló a Belügyminisztériumban
Az ÁVH szervezete és vezérkara 1953–1956
Kötetünk az 1953 júliusában átalakítani kezdett Belügyminisztérium szervezeti és személyi változásait térképezi fel 1956 októberéig, a forradalom kezdetéig. Nyomon követjük, hogy milyen következményekkel járt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) visszaterelése a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe, illetve azt, hogy miként virult tovább az ÁVH a Rákosi- korszak utolsó éveiben (is), eluralva megregulázásra szánt anyaintézményét.
Leírás
A Magyar Királyság a mohácsi csatát követően a Habsburg Monarchia része lett, amelynek kormányzati központja és uralkodói rezidenciavárosa Bécs volt. A császárváros fokozatosan egy közép-európai birodalom centrumává vált, ahova időről időre - művelődési, kapcsolatépítési, politikai vagy gazdasági szándékkal - a magyar rendi társadalom különböző pozícióban lévő tagjai is ellátogattak. Az integráció történetében az 1711. év alapvető mérföldkövet jelentett, a Rákóczi-szabadságharcot követően a Habsburg-magyar kapcsolatok új alapokra helyeződtek, ami jól megfigyelhető a magyarok bécsi jelenlétének és pozíciójának az erősödésében is. Ez a folyamat még látványosabb módon bontakozott ki Mária Terézia uralkodása alatt, amikor is az udvar és a magyar politikai elit között szoros együttműködés jött létre. Az 1711 és 1765 közötti időszak jelentős változásokat hozott a magyar nemesség császárvárosi térnyerésében, a magyar elit fokozatosan egyre inkább láthatóvá vált Bécs városi terében, udvari nyilvánosságában és kormányzati-politikai dimenziójában egyaránt. A kötetben részletgazdag képet kaphatunk a magyar főnemesség császárvárosi integrációjának különböző színtereiről az iskoláktól a Habsburg-udvartartáson és a központi kormányszerveken keresztül egészen a reprezentatív városi paloták világáig. A monográfiában a szerző egy évtizedes, kiterjedt levéltári alapkutatásainak az eredményeit adja közre, amely révén az olvasó egészen új szemszögből szemlélheti a 18. századi Habsburg-magyar kapcsolatokat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kökényesi Zsolt |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 536 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634148739 |
| Sorozat | Humaniórák sorozat |