Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.

Hat meditáció

Tegyük fel, hogy…

A világ végtelen (de legalábbis közelít a végtelenhez), benne minden mindennel összefügg, minden eleme hat az összes többire, ráadásul folyamatosan változik. Egy ekkora, állandó mozgásban lévő rendszert átlátni, megérteni és leírni valószínűleg lehetetlen – de talán képesek lehetünk érzékeltetni a mozgását, az összefüggéseit, a ránk gyakorolt hatását. A teória erre tesz kísérletet.

Magyar és angol nyelvű kiadvány

E kötet esszéi és tanulmányai a bölcsészettudományokat ért újabb támadásokra próbálnak felelni. Az ötlet először akkor fogant meg a szerző fejében, amikor kezébe került az Oxfordi Egyetemnek egy elegánsan szerkesztett kiadványa, amely a magyarul szabad bölcsészetnek nevezett (liberal arts) eszmény védelmében emelt szót. A kétnyelvű tanulmánykötet kétéves kutatás eredménye, amelynek során a szerző először korunk néhány kiemelkedő filozófusának vonatkozó elképzeléseit veszi sorra, majd kifejezetten a magyar helyzetre összpontosít. A két különböző nyelv használatát annak bemutatása indokolja, hogy a bölcsészettudományok mennyire nyelvfüggőek, s hogy mennyire nehéz egy kicsit is egzotikusabb nyelv beszélőjének anyanyelvén szélesebb közönséget megszólítania.