Hasonló termékek
Ész és kinyilatkoztatás között
A kötet a lessingi ,,lusták rendjét" követő eszmetörténeti sétára invitálja a vállalkozó kedvű olvasót. Tárgya Lessing késői korszakának egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye, a Fragmentumvita néven elhíresült, 1777 és 1780 között lezajlott teológiai vita, valamint a vita folytatását és a vitairatok publikációját megtiltó hercegi interdiktum utáni ,,kényszerű szünet a teológiai harcban", illetve az ennek eredményeként született színpadi mű, a Bölcs Nátán.
Filozófiai intuíciók
Filozófusok az intuícióról
A kötetben szereplő írások részben az intuícióval kapcsolatos álláspontokat tekintik át az ókortól napjainkig, részben az intuícióval kapcsolatos jelenlegi kérdéseket tárgyalják.
Rilke - Ornamentika és halál
Rilke tudott az élet nehézkedéséről, ami egyszerre „feladat”, „bánat” és "fény a derűs szellemben”. Látta a szépségnek azt az oldalát, amelynek „iszonyú” látványa megsemmisíti az életet, megsejtett valamit a szépség azon destruktív túlhatalmából, amelyhez ő maga még mindig lenyûgözve fordul, de amelytől rövidesen az egész század menekülni igyekszik. A szépség mint Egész, illetve a totális szépség mélyén tanyázó rútság tapasztalatából származik költészetének meghatározó etikai dimenziója, annak a helynek a keresése, ahol az ornamens megtörik, és ahol a dolgok„kimeríthetetlen tárggyá” válnak.
Programozott evolúció és teremtés – Az ember származása és kiemelt szerepe a világban
Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése.
Dr Molnár Péter
Leírás
A mai nyugati típusú modern társadalmat és az általa meghatározott globális világot megrázó válságok áthatják az egyének és csoportok mindennapi életét és megrendítik az emberi együttélés valamennyi formájának alapjait. A gazdasági, szociális, kulturális és orientációs válság egyfelől az apátia, a közügyek iránti közömbösség magatartását, másfelől az agresszivitás és a radikalizálódás szélsőséges megnyilvánulásait váltja ki, miközben a válságra csak a rendszer alapjainak és történetének alapos
újragondolásával és elemzésével, továbbá önmaga átformálásával adható válasz. E kötet tanulmányaiban a szerző e mind sürgetőbb feladattal való szembenézést vállalja, és amellett érvel, hogy lehetséges egy, a válságból kivezető alternatíva elméleti megalapozása. A szerző arról igyekszik meggyőzni az olvasót, hogy a társadalomelméleti tradíció kritikai újragondolásával megfogalmazhatók olyan intézményesíthető elvek - az önbecsülés igazságossági elvei -, amelyek alapján lehetővé válhat az emberi együttélés új rendszerének fokozatos kialakítása.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Balogh István |
| Megjelenés | 2012 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789632366067 |