A 2018. április 6-án Kisgyermeknevelés a 21. században címmel rendezett tudományos és módszertani konferenciához hasonlóan e kötet tartalma is magáért – a kisgyermekért – beszél, hiszen fontos, hogy időnként összefoglaljuk az elméleti hátteret akár a kognitív kompetenciák fejlesztési lehetőségeiről és a tanulásról már ebben az életkorban, akár arról, hogy hol a helye a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszaknak a pedagógusképzésben, mit jelent a gyakorlatban a bölcsődei szakemberképzés új szintje, hogyan oldják meg a kisgyermekellátást az Európa Unió tagállamaiban. Kiemelkedő szerepe van az anyanyelvi nevelés bölcsődében folyó lehetőségeinek, mivel a beszéd a szocializáció, a környezettel való kapcsolatteremtés elengedhetetlen feltétele, de az sem mellékes, hogy milyen művészeti tartalmakat ad  át a kisgyermeknek az őt nevelő szülő vagy pedagógus.  Ebben a folyamatban hangsúlyozott szerephez jut a mással nem pótolható zenei elemek ismerete és alkalmazása ölbeli és mozgásos játékokkal a népi hagyományok jegyében. Ezek megvalósulásához elengedhetetlen, hogy korszerű szemléletet közvetítsenek a kisgyermeknevelők az egészséges életmódra és a környezeti és fenntarthatósági nevelésre vonatkoztatva akár abban a tekintetben is, hogy hogyan állítsuk helyre a megváltozott kisgyermekkori természetkapcsolatot a digitális világban. Mindezekhez igyekszik a kötet egy fővárosi és egy egyházi jó gyakorlat bemutatásával hozzásegíteni az olvasót, azt igazolva, hogy a célirányosan tervezett szülői és nevelői programok támogathatják az együttműködést.