Hasonló termékek
Vidékiek és városiak
A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon
A kötet tanulmányai a nemzetközi tudományos gyakorlatra támaszkodva kisebbfajta fordulatot hoznak a hazai vidékkel foglalkozó tudományok témaválasztásában. A vidék kutatása a vidékről szóló tudásnak és képzeteknek a kutatása is. Ahogy és ami megjelenik a kollektív gondolkodásban és a képzetekben sok esetben az a vidék vagy azzá válik a vidék.
Sikeres cigányok identitása Angliában és Magyarországon
Vajon mennyire tudja egy roma (Gypsy/Travellers) származású sikeres ember megőrizni, megtartani cigányságát? Vajon cigány/roma volt-e valaha? Vajon a cigányság/romaság mennyiben választás kérdése? Megengedi-e a többségi társadalmi környezet a cigányság/romaság elrejtését? Vajon lehet-e esetenként előnyöket kovácsolni abból, ha valaki cigány/roma ősökkel bír? Ezekre a kérdésekre keresi választ a könyv szerzője kétféle, színes, eltérő történelmi gyökerekkel, hagyományokkal, normákkal rendelkező kulturális közegben Angliában és Magyarországon.
A Kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
Leírás
A híradóműfaj kutatása a történettudomány, a kommunikációelmélet és az esztétika határterületén helyezkedik el, és számos résztémára bontható. A filmhíradó a két világháború közötti Magyarország új tömegkommunikációs eszköze, amely nem csak az információközlés, de a befolyásolás lehetőségeit is kibővíti, mert a szerkesztők - az események dokumentálásán túl - a közönség identitásának formálására is törekednek. A kötet bemutatja a hazai filmhíradók fejlődésének kezdeteit, az 1931-1944 között Magyar Világhíradó címmel forgalmazott mozgóképek intézményi hátterét, formai és tartalmi sajátosságait - jelezve ezzel a korabeli médiatörténet néhány fontos állomását.
Barkóczi Janka (1983) filmkritikus, filmesztéta. Doktori tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában folytatja a magyar filmhíradók és a politikai kommunikáció témájában. Írásai rendszeresen jelennek meg hazai és külföldi kiadványokban. Kutatási területe a vizuális propaganda, valamint a mozgókép és a történelem viszonya.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Barkóczi Janka |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 138 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789634141648 |
| Sorozat | MMA Ösztöndíjas Tanulmányok sorozat |