Hasonló termékek
A történetiség rendjei
Prezentizmus és időtapasztalat
François Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában.
1968. Kelet-Európa és a világ
„1968” nemcsak kifejezte egy generáció meghatározó élményét, hanem olyan hagyományt teremtett, amely, noha ellentmondásosan, de ma is megjelenik az olyan meghatározó centrumországok kulturális és politikai életében, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország. A forrongó társadalmi mozgalmak politikai orientációja meglehetősen vegyes volt, ámde egyvalami mégiscsak összekötötte őket: alapvetően elutasították azt a fogyasztói kapitalizmust, ami a háború után újjáépülő Európában is az „amerikai álom” mítoszával igazolta magát.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
Magányos harcosok: Munkások a rendszerváltás utáni Kelet-Németországban és Magyarországon
A Kádár-korszak és 1989 ma már történelem, méghozzá olyan történelem, amely iránt nemcsak szaktudományos, hanem egyre nagyobb „laikus” érdeklődés is megmutatkozik. A rendszerváltás sokak számára jelentett felszabadulást, de a társadalom széles csoportjai – így az államszocializmus legnagyobb osztálya, az ipari munkásság – nemcsak politikai változást reméltek az új demokráciától, hanem a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást is.
A republikanizmus-vita
Vita az amerikai forradalom eszmetörténeti hátteréről
Elméletek az Európai egységről II.
A válogatás az európai eszme fejlődéstörténetét, illetve annak főbb állomásait kíséri végig tematikus és történeti megközelítésben, a humanizmus és reneszánsz korától egészen napjainkig. A második kötet elsősorban spanyol filozófusok munkái alapján foglalkozik a nemzeti kultúra és az európai civilizáció összefüggéseivel, azzal a dilemmával, amely ma is sok embert foglalkoztat: hogyan őrizhetjük meg egyszerre nemzeti kultúránkat és lehetünk európaiak.
Elméletek az Európai egységről I.
Az Európai Unióról és Magyarország uniós csatlakozásáról megjelenő információk, könyvek és kiadványok sokasága mellett talán méltatlanul szorul háttérbe az európai építés olyan fontos eleme, azt is mondhatnám alapköve, mint magának az európai gondolatnak, az európai eszme fejlődéstörténetének vizsgálata. Pedig Európa igen hosszú bölcseleti múltra tekint vissza.
Leírás
Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem. A „munkásállam” bukásának történelmi okai bontakoznak ki e könyv oldalain. A munkásság gondolkodásának bizonyos vonásai és a fogyasztói társadalommal kapcsolatos illúziók már az 1970-es években előre jelezték egy lehetséges rendszerváltás irányait.Közismert, hogy mára az egykori szocialista gyárak helyén lakóparkok,plázák, szupermarketek épültek, de a munkások „kapitalizálódásának” története jóval kevésbé feltárt téma. Hogyan működött a fogyasztói szocializmus az NDK-ban és Magyarországon? Mit jelentettek a szocialista brigádok a munkások életében? Mennyiben javította a nők helyzetét a nőpolitika? Hogyan jutottak lakáshoz a keletnémet munkások? A kötet két egykori szocialista mintavállalat – a jénai Carl Zeiss és a győri Rába – hétköznapjainak bemutatásával keresi a választ ezekre a kérdésekre, és ezeken túl rákérdez a munkások és a hatalom viszonyára, hogy megmagyarázza, miért is nem védték meg a munkások a „munkásállamot”.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bartha Eszter |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 388 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632362380 |
| Sorozat | Kelet-európai monográfiák sorozat |