Tudománytörténeti megközelítés 

A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.

 

A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.

Orosz vallásos népénekek

Ez a könyv az orosz vallásos népénekek gyűjteménye. Ez a költészet – Erdélyi Zsuzsanna szavaival élve – „a templomok árnyékában”, „paraliturgiai énekekként” született meg a nép lelkében. A vallásos énekek termékeny talajra találtak a népi kultúrában, az ősi eposz, a szerelmi líra, a balladák, históriás énekek világában. Felhasználták a balladák ősi szimbólumait, az eposz narratív formáit, mely széppé tette stílusukat.

A jelenség nem új keletű, sőt lehet mondani ősi. A rejtett gazdaságnak nevezett szféra szinte a civilizált emberi társadalom létével egyidős, hiszen amióta az adózást kitalálták, mindig vannak, akik igyekeznek azt kikerülni. Már az ókori társadalmak törvényeit is időről-időre megszegték jövedelemszerzési célokkal. Mégis meglehetősen rövid ideje ismerték fel ennek jelentőségét és szentelnek neki figyelmet.

"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”

 

A könyv egy olyan téma alaposabb vizsgálatára vállalkozik, amely a nemzetközi jog területének egyik leggyakrabban figyelt, vizsgált, értelmezett, ám ugyanakkor sokszor félreértelmezett területe: az  emberi jogok fegyveres konfliktusok során történő tiszteletben tartásának kérdése. A szerző szűkebben az európai kontinensen kialakított emberi jogi rendszert vizsgálja meg, az Európa Tanács keretében elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének elemzésével, valamint az annak végrehajtása, ellenőrzése céljából felállított Emberi Jogok Európai Bírósága által tárgyalt egyes releváns jogeseteken keresztül.

Jelen kötet célja elsősorban (hiánypótló, úttörő módon) az állatvédelem hatályos, jogágakon átívelő jogi környezetének mind széleskörűbb, integratív felvázolása, de küldetésének tekinti a terület sokszínűségének, szerteágazó összefüggésrendszerének, egyben szépségének bemutatását is.

 

Julio Cortázar novelláinak szimbólumelemzése

A könyv szerzője a modern latin-amerikai irodalom egyik legjelentősebb írójának öt novelláját elemzi mítosz- és szimbólumkritikai megközelítéssel. Elméleti háttérként az ősi irodalmi létértelmező alakzatok (mítosz, szimbólum) meghatározására, rendszerezésére tett kísérletek közül Gilbert Durand kulturális antropológiából kiinduló, átfogó, multidiszciplináris rendszerét ismerteti és választja elemző stratégiájának kiindulópontjául.