Kötetünk egyfelől ennek a kincskeresés mágiatípusának az eddig csak alkalmanként kutatott válfajait és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be (azaz magukat a kincskereső kézikönyveket); másfelől pedig olyan peres forrásokat publikál, amelyek a kézikönyvek használatáról árulkodnak.

A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.

Találkozunk ebben a könyvben rendőrökkel, akik a kihalt éjszakai országúton a Ladájában ládába zárt hiúzokat szállító állatorvost igazoltatják, graffitizésért megkorbácsolt amerikai fiatallal, komondor nagyságú oroszlánokkal, és embert ölni képes madarakkal is. A szerző állatorvos, aki munkája révén Új-Zélandtól Dél-Amerikáig a világ számos országában járt. Könyvében az események sodrásának visszaadására törekszik, bemutatja az egzotikus színhelyeket, állatokat. Bepillanthatunk egy thai családapa és két felesége életébe éppúgy, mint egy új-zélandi kenguruexportőr mindennapjaiba. A könyv élvezetes olvasmány lehet állatkedvelő felnőtteknek és kalandvágyó ifjaknak egyaránt.

A ​tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló – különböző típusú – migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek” felbukkanása – legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták – milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet” mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiáit.

Munkáinak fő témája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása, valamint az etnikai sztereotípiák szerepe a különböző folklór műfajokban. Magyarországon főképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány, francia, illetve angol nyelven) foglalkozott.
A tyukodi Erdős Lajosnál először 1956-ban és 1961-ben, majd hosszú szünet után 1984-ben és 1985-ben jártak a kutatók, hogy mesekincsét lejegyezzék, de szövegeinek kiadására csak most került sor.

A lészpedi szent leány látomásai

A magnetofon-felvételek időrendjében közölt elbeszéléseken végigvonulnak Jánó Ilona életének legfontosabb eseményeiről és legmélyebben átélt vallási élményeiről: mennyei, purgatóriumi és pokolbeli látomásairól, valamint a hozzá látogató szent személyek: Krisztus, Szűz Mária, szentek, a Sátán, vagy a halottak jelenéseiről szóló tudósítások.