Batthyány Boldizsár (1542–1590) a korabeli Magyarország egyik legnagyobb hatalmú főúri családjába született, ám sok arisztokrata kortársához hasonlóan ő is nyűgnek érezte az udvarban való forgolódást, és igyekezett kibújni a rangjával járó kötelezettségek alól. Bár szívügye volt, hogy a Habsburg-uralkodó helyett egy nemzeti királyt juttassanak a trónra, a nagypolitikában nem érezte otthon magát. Szívesebben töltötte idejét nyugat-magyarországi birtokain, ahol zavartalanul adózhatott kedvteléseinek: az alkímiának, a botanikának és a könyvgyűjtésnek. Könyvtárát páratlan igényességgel alakította ki, alkimista laboratóriumot létesített, kertjében új növényfajokat honosított meg – mindez lehetővé tette, hogy a politikai, felekezeti és törökellenes csatározások zajától időről időre elvonulva tudós barátaival a természet titkait kutassa.

A történeti források alapján, aprólékosan rekonstruált életrajz elérhető közelségbe hozza egy kora újkori magyar főúr mindennapjait, és eddig nem látott részletességgel tárja fel szerteágazó tudományos érdeklődését.