Nem volt, nincs, nem lesz falu, városrész, város főutca nélkül. Spontán vagy tervezett módon főutcává minősül egy-egy hosszabb vagy rövidebb útvonal, rátalálnak az üzletek, az intézmények, léte eggyé válik a várossal. Fizikai állapota, használata, hangulata azonban nem csak a hely, hanem a kor tükre is. A könyv az éppen megújulók közül ismertet néhányat, az átalakulási folyamat fizikai és társadalmi közegét, eredményeit. Többek között Budapesten, Madridban, Łódźban, New York-ban, Berlinben, Edinburgh-ben, Bécsben járunk… A  főutcák, ahogy a különböző szakterületekről érkező szerzők (építész, szociológus, közgazdász, környezetpszichológus, geográfus, környezetmérnök, kommunikáció szakértő, stb.) írásai mutatják, újjáélednek, mindig és mindenhol újjáéledhetnek.

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

A könyv a mai magyar nacionalizmus hétköznapi és populáris formáiról szól. Azokat a beszédmódokat, jelképeket és társadalmi folyamatokat elemzi, amelyek a nemzetet a 21. század elején újra vonzóvá és fontossá teszik.

A közösségi média önimádó embere a közösségimédia-felületek elemzésén keresztül napjaink terjedőben lévő emberképének meghatározó vonásait rajzolja meg. A közösségi média által az önmegmutatás és az önmagunkról szóló beszéd egyre inkább individuális vonatkoztatási rendszerben zajlik, ami a közösségben való gondolkodás hanyatlásához vezethet.

A tér kutatása a fizika szempontján túlmenően a 20. század építészetelméleti és filozófiai kutatásainak egyik központi tartalma, amely az építészeti gyakorlat valóságában is befolyásolta térrel való kapcsolatunkat. A kutatási téma filozófiai mélységű (Heidegger, Bollnow, Derrida, Deleuze, Virilio és sokan mások) felvetését és megalapozását követően a század közepétől sorra-rendre alakultak ki azok a kutatási területek, amelyek egy-egy tudományág szempontjából vizsgálták a témát. Ezek közül feltétlen kiemelést érdemel a környezetpszichológia, amely önmaga által definiált folyamatos határhelyzetben van, lételeme az interdiszciplinaritás.

Space, belonging and politics of memory in eastern Europe

The Hungarian Historical Review is a peer-reviewed international journal of the social sciences and humanities with a focus on Hungarian history. The journal’s geographical scope—Hungary and East-Central Europe—makes it unique: the Hungarian Historical Review explores historical events in Hungary, but also raises broader questions in a transnational context. The articles and book reviews cover topics regarding Hungarian and East-Central European History. The journal aims to stimulate dialogue on Hungarian and East-Central European history in a transnational context. The journal fills lacuna, as it provides a forum for articles and reviews in English on Hungarian and East-Central European history, making Hungarian historiography accessible to the international reading public and part of the larger international scholarly discourse.

Az Európai Unió huszonhét tagállamában számos kisebbségi csoport él, nagyon különböző társadalmi helyzetben és politikai környezetben. "Egység a sokféleségben" - szól az Európai Unió jelmondata. De nem egyértelmű, hogy ebbe a "sokféleségbe" a kisebbségek is beletartoznak-e, és hogy az európai integrációnak milyen szerepe van a hagyományos nemzeti kisebbségek életében.

Vajon mennyire tudja egy roma (Gypsy/Travellers) származású sikeres ember megőrizni, megtartani cigányságát? Vajon cigány/roma volt-e valaha? Vajon a cigányság/romaság mennyiben választás kérdése? Megengedi-e a többségi társadalmi környezet a cigányság/romaság elrejtését? Vajon lehet-e esetenként előnyöket kovácsolni abból, ha valaki cigány/roma ősökkel bír? Ezekre a kérdésekre keresi választ a könyv szerzője kétféle, színes, eltérő történelmi gyökerekkel, hagyományokkal, normákkal rendelkező kulturális közegben Angliában és Magyarországon.