Hely és identitás kapcsolata a társadalomföldrajztól a pszichológián keresztül az antropológiáig és a társadalomtörténetig több tudományág számára fontos kérdésnek bizonyult az utóbbi évtizedekben.

Célunk, hogy az olvasó megismerje a cigány kultúrát, hagyományokat, választ kapjon olyan kérdésekre, amelyeket lehet, hogy még meg sem fogalmazott magában. Megértse, hogy miért mulatnak hangosan a romák, hogy miért kell hintón vonulni az esküvőre, hogy miért öltözik egy hagyományőrző cigány feltűnően, miért visel hatalmas ékszereket, hogy a temetésen miért sírnak hangosan, és a kórházba miért mennek olyan sokan látogatóba, hogy miért maradhat ébren a gyerekük sokáig és miért játszhat az utcán látszólag felügyelet nélkül, és még tengernyi olyan jelenséget szeretnénk új megvilágításba helyezni, melyeknek igenis van ésszerű magyarázata, kulturális beágyazottsága. Ami legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon minden romára ez a jellemző. Mi van azokkal, akik nem így viselkednek? Ők is cigányok? Vagy éppen fordítva: így viselkednek, de nem cigány származásúak. Mit és mennyire lehet általánosítani a cigányság kapcsán?

Georg Misch az a gondolkodó, aki átfogó önéletírás-történeti műve révén a legtöbbet tette az önéletírás filozófiai, irodalom- és történettudományi jelentőségének megragadásáért. Mégis, egészen eddig alig jelent meg e tudományok magyar nyelvű diskurzusában, így a teljesítményét megillető méltatástól igen messze vagyunk - e kötet szerzője a hiány enyhítésére vállalkozott. 

Dacára a spanyol polgárháború (1936–1939) hatalmas visszhangjának, illetve a latin-amerikai régió utóbbi évtizedekben tapasztalható fejlődésének, Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi története az európai történeti tudat peremén helyezkedik el. A kötet a maga szerény eszközeivel igyekszik hozzásegíteni a magyar olvasót, hogy a spanyol ajkú térség közelmúltját jobban megismerhesse.

Elméletek és módszerek a formális szervezetek kutatásában

A szülők feladata Dolto szerint az, hogy beszéljenek a gyermekükhöz, hogy megmutassák azokat a határokat, amelyek átlépése lehetővé teszi, hogy a gyermek növekedjen, és megnyíljon valami új felé. Dolto szimbolikus kasztrációnak nevezte ezt a küszöböt, amelyen a gyermekeknek át kell lépnie ahhoz, hogy emberré váljon anélkül, hogy a veszteség elviselhetetlen lenne.

A szülők feladata Dolto szerint az, hogy beszéljenek a gyermekükhöz, hogy megmutassák azokat a határokat, amelyek átlépése lehetővé teszi, hogy a gyermek növekedjen, és megnyíljon valami új felé. Dolto szimbolikus kasztrációnak nevezte ezt a küszöböt, amelyen a gyermeknek át kell lépnie ahhoz, hogy emberré váljon anélkül, hogy a veszteség elviselhetetlen lenne. A gyermek függősége szülei szavaitól oly alapvető, hogy Dolto a szülőket is bevonta a konzultációba. Csak a szülők segítségével lehet a gyermek nehézségei és a családi tudattalanban rejlő problematika közötti összefüggéseket megvilágítani. Ez engedi meg a gyermeknek, hogy elinduljon a saját útján, ahelyett, hogy a szülei problémáját élné újra a saját nehézségein keresztül.