Hasonló termékek
Újabb értekezések az emberi értelemről
Leibniz műve az újkori filozófia történetének alapvetően fontos dokumentuma. A kötet Locke alapművére válaszolva fejti ki a racionális alternatíva lehetőségeit az empirizmussal szemben.
Edmund Husserl ismeretfilozófiája
Az alábbi könyvet olyan olvasóknak ajánljuk, akik Edmund Husserl (1859-1938) filozófiájáról szeretnének átfogó képet kapni. Tézise szerint ez a filozófia egyszerre a megismerő képességek leírásával és a megismerés formáival foglalkozó ismeretelmélet, valamint egy erre vonatkozó metaelmélet, amely folyamatosan reflektál a megismerés tudássá válásának módozataira és egyben saját módszerére.
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Lélek és elme a kartezianizmus korában
Elmefilozófiai szöveggyűjtemény
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Élő gondolkodás
A folyamatfilozófia klasszikusai: Hegel és Whitehead
Ha Hegel (1770-1831) a közfelfogás szerint az utolsó, akkor lehet, hogy Whitehead (1861-1947) a legutolsó nagy rendszeralkotója a filozófia történetének: mindketten az emberi tapasztalatterületekegészét átfogni törekvő, szisztematikus metafizikát dolgoztak ki.
Leírás
A skolasztikus filozófia és teológia a középkori egyetemi világban kialakult, az egyetemi oktatáshoz szorosan kapcsolódó gondolkodási stílus, amelyet rendkívüli tartalmi és műfaji változatosság jellemez. Története ugyanakkor nem korlátozódik a középkorra: előzményei az ókorba vezetnek, utóélete az újkor első évszázadaiba nyúlik előre. Szövegygyűjteményünk a skolasztikus gondolkodást ezért nem azonosítja a teológia és a filozófia középkori korszakával, hanem olyan önálló problémakörrel és intézményrendszerrel rendelkező, sokszínű hagyománynak tekinti, amely jelentős krízisek és megújulások nyomán eleven tudott maradni a könyvnyomtatás korában is. A kötet e hagyomány felmérhetetlenül gazdag irodalmi terméséből csupán néhány rövid, ám nagy jelentőségű szöveg bemutatására vállalkozik. A szemelvények olyan problémákat reprezentálnak, amelyek meghatározóak voltak a skolasztika teljes időszakában, és jelentősek maradtak az újkori filozófia és teológia számára is. Egyebek mellett Aquinói Tamás, Duns Scotus, Boëthius de Dacia, Petrus Aureoli, Robert Holcot középkori, valamint Luis de Molina, Gabriel Vázquez és Francisco Suárez kora újkori műveiből kapunk válogatást.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Borbély Gábor, Schmal Dániel |
Megjelenés | 2002 |
Terjedelem | 390 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 978-963-414-573-8 |