Vajon milyenek a magyarok? E könyv szerzői ötven szócikkben fogalmazzák meg, mit gondolnak a magyar nőről, férfiról, festészetről, sorsról, szokásainkról, az életünkről. Írásaikkal lehet vitatkozni, lehet belőlük információt meríteni, illetve arra ösztökélhetik az olvasót, hogy elgondolkodjon azon, milyen hungarikumokat venne fel a saját szótárába.

"Legfőbb időtöltésük, hogy néznek előre a múltba", jegyzi meg Jimmy Porter apósáról és annak nemzedékéről szólva Osborne Dühöngő ifjúság című drámájában. Ez a megállapítás azonban - mint az a (M)ilyenek a magyarok? című esszépályázat külföldi pályaműveiből nemrég kiderült - nemcsak egy korosztályra, hanem egy népre, nevezetesen a magyarokra is jellemző lehet. A minket csak távolról figyelő, esetenként közöttünk élő külföldiek többek között azt is megállapították, hogy Magyarországon az emberek feltűnően sokat foglalkoznak a múlttal, látványosan és hangosan az utcákra vonulva élik meg nevezetes történelmi eseményeiket évente többször. De mi az elmúlt ezer év hozadéka, amelyet a magyarság folyton mutatni szeretne? Ez a kötet ezekre a sztereotípiákra kíváncsi. Másrészt viszont arra is, hogy miként vélekednek rólunk a külföldiek, s hogy vajon ugyanazt gondolják-e rólunk, mint mi magunkról. A Milyen a magyar.? 50 hungarikum című zsebkönyv szócikkeit fiatal kutatók: irodalomtörténészek, nyelvészek, történészek, földrajzkutatók, néprajzosok írták, akik több éve oktatnak külföldi diákokat a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet hungarológiai képzésében. A hallgatókkal folytatott beszélgetések során felszínre került érdekes témák és megválaszolatlan kérdések indították őket arra, hogy vizsgálni kezdjék a tág értelemben vett hungarikumok világát. Mindazt a szellemi és tárgyi örökséget, amely a magyarságra jellemző, vagy az általános megítélés szerint tipikusan magyarnak számít. A cél nem az volt, hogy tudományosan megkonstruáljanak egy esetleg "hamis" magyarságképet, vagy hogy a mi saját magyarság, Magyarország képünket erőltessük rá másokra. Éppen ellenkezőleg: az általánosan ismert magyarság sztereotípiákból kiindulva e kötet megpróbál a mai, modern világhoz közelíteni, mely alapvetően a kulturális karakterek cseréjén alapszik és nem hierarchizálja a kultúrákat. Az olvasónak olyan momentumokat kíván felvillantani, amelyek a magyar kultúrában ugyan evidenciának számítanak, de egy külföldi számára feltehetően ismeretlenek vagy másként értelmezettek. Remélhetőleg, az ötven szócikk elolvasása után a mai Magyarország igen széles keresztmetszetben tárul fel. A kötet olvasója betekintést nyer a kultúra és a művelődés különböző területeibe, az élő és élettelen természeti környezet értékeibe, a mai magyar közgondolkodás és a közélet alakulásába, továbbá a "magyar lélek" rejtelmeibe is. Az egymást betűrendben követő szócikkekben megjelennek azok a történelmi személyiségek, művészek, gondolkodók, sportolók, stb., akiknek az élete és tevékenysége meghatározó a magyarok számára, mintaként szolgál, sőt esetenként egyetemes jelentőségű volt. De természetesen szerepet kapnak a jelenkor emblematikus figurái is.

A könyvet azoknak a Magyarországra érkező turistáknak vagy huzamosabb ideig itt tartózkodó külföldieknek ajánljuk, akiket érdekel a magyarság kultúrája és az útikönyvek mellett szívesen olvasnak egy kislexikont, vagy egyszerűen csak el szeretnének igazodni a mai magyar kultúrában, se ehhez az első viszonyítási pontokat keresik.