A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.

Merre ​haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.

A ​könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.

Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.

Világos, releváns kérdések, az empíria tiszteletére épülő változatos módszertan és tiszta válaszok - ez Lengyel Balázs könyvének rövid summázata. Miközben mind elméleti, mind gyakorlati szempontból érvényes ismeretekhez és felismerésekhez jutunk a tudásalapú gazdaságban megjelenő regionalitás tekintetében, a legüdítőbb a szerző biztos kezű témavezetése, fölényes módszertani tudása és előítélet-mentessége.
(Láng László, főigazgató, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola)
 

A tudományos és technikai haladás történelmileg szükségszerű diadalába vetett hit a huszadik század végére súlyos kétségeknek adta át a helyét. A természet legyőzése, a legyőzött természet kifosztása és elpusztítása szemlátomást nem járt az ember felszabadításával. Többé nem a fejlődés áldásaiba vetett bizalom igazolja tetteinket, hanem a beletörődés a dolgok menetének kikerülhetetlenségébe és megváltoztathatatlanságába. A kötet szerzője esszéjében a globalizáció és a napjainkban javában zajló ökológiai katasztrófa kérdéskörét járja körül.

Ki is volt valójában ez a rejtőzködő zseni, aki egész életművét álnevek útvesztőjében komponálta meg, egymással párbeszédekbe kezdő, ellentmondásokba torkolló, polemikus és mégis egységes szerkezetben, amely sokkal többet árul el a világról és a belé vetett ember dilemmáiról, mint a legbölcsebb monológ árulhatna?

Axel Honneth a Frankfurti Iskola harmadik generációjának legprominensebb képviselője: 1996 óta Habermas utódjaként a Frankfurti Egyetem professzora, 2001-től a frankfurti Társadalomkutatási Intézet megbízott igazgatója. A Harc az elismerésért című könyve (1992) új fejezetet nyitott a Frankfurti Iskola és a kritikai elmélet történetében.