A ​kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben.

E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
 

Takács-Sánta András (1974) ökológus, az ELTE docense - a Társadalomtudományi Karon a humánökológia mesterszak igazgatója, a Természettudományi Karon a Környezettudományi Centrum munkatársa. A helyi ökoközösségeket segítő Kisközösségi Program szakmai vezetője. Korábbi könyve Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai címmel jelent meg a L'Harmattan Kiadónál.

A kaukázusi karacsájok népzenéje

Sipos János 1987 óta több mint tízezer dallamot gyűjtött török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz és türkmén népektől, és különböző nyelveken 14 úttörő kötete jelent meg e népek népzenéiről. Mostani könyvében a kaukázusi karacsáj-balkár nép zenéjével ismerkedhet meg az olvasó. E török nép jelentőségét növeli, hogy ősei abban a Kazár Birodalomban éltek, ahol a magyarok ősei is hosszú időt töltöttek el. Olvashatunk a kaukázusi kutatásokról, a karacsáj nép kialakulásáról és népzenéjének magyar vonatkozásairól, lapozgathatjuk a bő kottagyűjteményt és a karacsáj dalszövegeket magyar fordításukkal együtt. A DVD melléklet pedig a legszebb karacsáj népdalokat mutatja be, bőséges videó felvételekkel, kottákkal és hangzóanyaggal.

Ének az udmurt hősökről

A most kezünkben tartott kötet az udmurtok „nemzeti” eposzát tartalmazza.E hányattatott sorsú munka elkészülte elválaszthatatlan attól a törekvéstől, hogy az udmurt (votják) nép meghatározza magát a világ népei között, s ezt úgy tegye, hogy saját, ősinek és eredetinek tartott népi gyökereire támaszkodik. Nagy hagyománya van annak, hogy egy nép ébredésének fontos lépcsőfoka a népi eposz keresése, megalkotása. Ebbe a folyamatba kapcsolódik be, a nemzetközi áramlathoz képest kissé megkésve, de a saját társadalomtörténeti folyamatainak teljesen megfelelő időpontban az udmurt eposz.

A könyv a hazai folklórkutatás legendás alakja, Istvánovits Márton hagyatékából előkerült, a kaukázusi népek körében gyűjtött mesék fordításaiból nyújt válogatást. Mint Istvánovits írja: "A kaukázusi népek folklórjában folklórjuk heroikus aspektusát, hősi attitűdjét, amely, mint minőség áthatja egész folklorisztikus alkotás-univerzumukat, az összes műfajt és minden egyes alkotást, kitüntetten kell kezelnünk."

Zeneesztétikai írások

Matthew Locke 1661-ben jelentette meg Broken Consort című három vonós hangszerre írt gyűjteményét. A tört (broken) szó arra utal a címben, hogy Locke a hagyományos négyszólamú helyett háromszólamú művet komponált, így törve meg a tradíció hangzásvilágát. E kötet ilyen babérokra nem pályázik, de a tört jelző fontos szerepet kap a kötet írásainak egymáshoz kapcsolódásában, mert a Nagy Elbeszélés végének szellemtörténeti állapotában nem az átfogó, monografikus cél vezérelte szerzőjét, hanem az foglalkoztatta, hogy a mikrotörténeti problémák hogyan válnak nagy problémákká.