Hasonló termékek
Az illusztráció a teóriában, a kritikában, az oktatásban
A kötet nem képelemzéseket tartalmaz, az illusztrációt nem önmagában a művészettörténet vagy a művészetelmélet nézőpontrendszerét felhasználva mutatja be: a figyelmet a kép eredetére, az irodalmi műre magára is ráirányítja. Példaanyagát a leporellók, a tankönyvek, a kortárs versek és illusztrációik, valamint Az ember tragédiájának néhány grafika-sorozata képezi.
Diverzív építészet
Ekler Dezső (1953) a kortárs magyar építészet nagy hatású, megkerülhetetlen alakja. Ez a könyv átfogó módon mutatja be a jeles alkotó szemléletmódját, építészetének formaproblémáit, legfontosabb karakterjegyeit. A szerző, Széplaky Gerda nem pusztán Ekler eddigi pályaívét rajzolja meg, de izgalmas elemzéseket is kínál az egyes épületekről. A nemzetközi perspektívában szemlélt építészeti teljesítmény esztétikai elemzése révén egy önálló elmélet bontakozik ki: a diverzív építészet teóriája. Az értekezést a legnevesebb magyar épületfotósok képei illusztrálják.
Dicsőség tükre
Kálvin Institutiójában azt írja, hogy ez a világ Isten dicsőségének tükreként teremtetett. Amikor a teremtett világra, a teremtett emberre tekintünk, a dicsőség tükrébe nézünk és az örökkévalóságba pillantunk. Egyúttal nem feledhetjük, hogy kezünk alkotása, a szavak és a hangok összefűzése, a művészetek és a teológia művelése akkor teljesedik be és ki, ha egyedül az örökkévaló Isten dicsőségét tükrözi vissza.
Fölfújt pipere és költői mámor
Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.
Magyarok a Julian Akadémián
Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.
Glissando és húrtépés
Kortárs zene és neoavantgárd művészet az underground magánterekben, 1958–1970
A könyv fókuszában az 1960-as évek kevésbé ismert, első fele áll, középpontjában a röntgenorvos és zeneszerző dr. Végh László alakjával, aki fontos szerepet töltött be a budapesti underground kultúrában. Dr. Végh már 1958-tól konkrét és elektronikus zenei kísérleteket folytatott, amelyeket főként a nemhivatalos kultúra magántereiben osztott meg a későbbi neoavantgárdhoz sorolt fiatal művészekkel.
Leírás
Amikor a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg a kiállító művész. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.
A művészeti világ valóságos forradalma zajlott le, amikor a kiállítások résztvevői átvették a művészet feletti kritikának és a művészet definiálásának jogát azoktól, akik korábban birtokolták ezt a bíróságoktól és az egyháztól. Bätschmann feltárja, hogy a kiállító művészek pionírjai miként vontak magukhoz új és új művészeti feladatokat: hogyan határozták meg magukat a versenytársaikkal szemben, hogyan váltak városszerte beszédtémává, szórakoztatták a közönséget, és hogyan váltak anyagi értelemben is önfenntartóvá. Az új feladatok azonban új problémákat is magukkal hoztak, a művészet szabadságának és társadalmi kötelezettségeinek kérdésétől önazonosságának és társadalmi szerepének problémájáig. Könyvében, mely mintegy 250 év művészettörténetét tekinti át, a szerző kölcsönös összefüggéseket tár fel a művészeti termelés és a represszió, a kiállítások és az agresszív módon rajongó közönség, valamint a művészet felé áradó szeretet és gyűlölet vonatkozásában.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Oskar Bätchmann |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 336 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789637343520 |
Fordító | Nagy Edina |
Sorozat | Láthatatlan múzeum sorozat |