A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.

Tudománytörténeti megközelítés 

A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.

Belényesy Márta Magyarország középkori anyagi műveltségének úttörő, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kutatója. A kötetben közölt négy írása teljes keresztmetszetet nyújt a hazai állattartás, pásztorkodás, valamint a közlekedésben, szállításban és az ekés földművelésben alkalmazott haszonállatok tartásának középkori állapotáról.

A könyv a mai magyar nacionalizmus hétköznapi és populáris formáiról szól. Azokat a beszédmódokat, jelképeket és társadalmi folyamatokat elemzi, amelyek a nemzetet a 21. század elején újra vonzóvá és fontossá teszik.

Hantik és oroszok
a nyugat-szibériai Vaszjugán mentén

Az emancipáció szociológiájának vázlata

Mennyire ​szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is
alapvetõen az elsõt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (…)tárgyalja. (…) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésbõl indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.”