Hasonló termékek
A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában
A kötet tanulmányai a kelet-európai államok történelmének egyes problémakörein át vizsgálják a történetírás és a nemzetállami legitimáció közötti kapcsolatot. A rendszerváltás utáni régi-új nemzetállamok nemzeti közösségeinek létrehozásában − a 19. századhoz hasonlóan − a történészekre kitüntetett szerep hárult. A kötet tanulmányai is jelzik a sokirányú tevékenységet az új, „nemzeti” múlt létrehozására.
A levél mint történeti forrás
A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.
A förtelmes kereskedelem
A rabszolga-kereskedelem és a rabszolga tartó rendszerek kialakulása az újkori Észak-Amerikában
A könyv két olyan szakterület történetének összefoglalását tartalmazza, amelyekről magyarul alig olvasható korszerű szakirodalom. Ezek a kora újkori atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem története, illetve annak bemutatása, hogy milyen jellegű rabszolgatartó rendszerek alakultak ki az észak-amerikai brit gyarmatokon a 17-18. században. A könyv fontosságát részben az adja, hogy e két tárgyalt szakterület újabb kutatási eredményeit közvetíti a magyar közönség felé.
Tettesek és bűnrészesek a délszláv háborúban
Hogyan köthetők össze a hadműveletekről döntő, politikai és katonai vezetők azokkal a háborús bűncselekményekkel, melyeket ténylegesen, fizikai értelemben az irányításuk alatt cselekvő fegyveresek követtek el? E kihívást jelentő kérdésre nyújtanak megoldást a felelősségi koncepciók, melyek közül a nemzetközi büntetőjogban máig legmeghatározóbbakat tárják az olvasó elé a kötet feszes, az ICTY joggyakorlatára fókuszáló elemzései: a bűnszervezeti és elöljárói felelősséget, valamint a bűnsegédletet és a felbujtást.
Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után
Az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén nem ritka, hogy a jelenkor-történet aktuális kérdéseiről tanulmányok készülnek, konferenciák szerveződnek. Ilyen konferenciatéma volt az etnikai konfliktusok, az etnikai tisztogatások legújabb hullámának vizsgálata is. Orosz, szerb és magyar kutatók eszmecseréjét tartalmazza kötetünk. A konferencián megfogalmazott fontos gondolat volt, hogy a rendszerváltás (1989–1991) nyomán létrejött új nemzetállamok egymással is hadakozó, „gyenge” államokként jöttek létre. Ez a „gyengeség” abban fejeződött ki, hogy ezek az államocskák vagy államok nem képesek megvédeni a helyi állami-nemzeti érdekeiket a „nemzetközi össztőkéssel”, vagyis a nemzetközi politikai és pénzügyi intézményrendszerrel szemben, s ezzel függ össze az a könnyedség, ahogyan saját belső elitjeik irányításával a kelet-európai nemzetek alávethetők a multinacionális és transznacionális tőkeérdekeknek.
A nagyhatalmak harca Eurázsiában
Mindenütt ölnek és gyilkolnak, bombáznak és lőnek, országokat rohannak le és szállnak meg. Az Európa Unió területét leszámítva reggeltől estig háborúskodásokról, rajtaütésekről, állami vagy magánterrorizmusról hallunk a tv-ben, rádión és interneten. Az emberek számára a torzsalkodás, a feszültségek, a háborúskodás és a viszályok tömkelege sok szenvedést okoz. Miért van ez, és hogyan lehetséges?
Antantmisszió
Politikai intrikák, a titkos diplomácia útvesztői és az igaz szerelem hálója szövi át ezt a különös regényt, amely a hazánk sorsát hosszú időre megpecsételő, végzetesen elhibázott békekötést megelőző tragikus történelmi epizódot mutatja be.
Hatalmi politika Közép-Európában
Az első világháborúban a Német Birodalom és Ausztria-Magyarország szoros szövetségére épülő elképzelés azonban meghiúsult a német katonai vezetés nyomása miatt. A két monarchia szorosabb együttműködésének végül is gátat szabott az első világháború folytatásáról, illetve a megszállt Lengyelország sorsáról folytatott vitájuk. 1918 nyarán létrejött megállapodásuk pedig már hatástalannak bizonyult.
Leírás
E könyvünkkel, "A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában" egy új sorozatot indít útjára az ELTE-BTK Kelet Európa Története Tanszék a L'Harmattan könyvkiadó támogatásával. A kötet merész célt tűzött ki maga elé: kísérletet tesz arra, hogy a amagyar érdeklődők is betekintést nyerjenek térségünk történeti gondolkodásának változásaiba. A sematikus felfogás számára Nyugat-Euróa mechanikus módon ma is mintaként szolgál, de magunkat és környezetünket belőle és rajta keresztül megérteni aligha lehet. Önmagunk folyamatos definiálása csak annak a térségnek az ismeretével (elfogadásával és befogadásával) lehetséges, amelyben élünk.
A kötet szerzői és várhatóan a további kötetek is szűkebb régiónk, Kelet-Európa kialakulásának társadalmi-gazdasági folyamataival, mentális átalakulásával kívánják megismertetni az olvasót.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Csaplár-Degovics Krisztián, Krausz Tamás |
Megjelenés | 2007 |
Terjedelem | 267 oldal |
ISBN | 978 963 236 094 2 |