Hasonló termékek
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
Fogva tartott gondolatok
A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
A Kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata.
Vidékiek és városiak
A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon
A kötet tanulmányai a nemzetközi tudományos gyakorlatra támaszkodva kisebbfajta fordulatot hoznak a hazai vidékkel foglalkozó tudományok témaválasztásában. A vidék kutatása a vidékről szóló tudásnak és képzeteknek a kutatása is. Ahogy és ami megjelenik a kollektív gondolkodásban és a képzetekben sok esetben az a vidék vagy azzá válik a vidék.
Leírás
Televíziót úgymond mindenki látott már, az internetről már azok is hallottak, akik még nem használták azt. Milliók kulturális horizontját, fantáziavilágát, identitását formálja ez a két eszköz, együtt és külön. Miközben mindannyian, akik tévét nézünk és internetet használunk, hiszünk valamit azok működéséről, és személyes tapasztalatainkat vidáman általánosítjuk, igen kevesen vannak azok, akik igazán tudják, hogy mi történik velünk – ezek által a csatornák által. Mi „csak nézünk, mint a moziban”, s Csigó Péter lát mindannyiunkat együtt, s-kivételes módon-pontosan érti, hogy mit is jelent az új média szociokulturális kontextusa. Korunk kulturális iparágai legfontosabb összefüggésének, a konvergens televíziózás, tehát az internet és a hagyományos műsorszórás kapcsolatából kialakult új terület működésének higgadt, pontos elemzője, ismerője ő. A magyar nyelven eddig ismeretlen kulturális gazdaságtan technikai determinizmuson és formális szociológián túli megközelítésének ez a műve minden bizonnyal mérföldkő. Épp oly hasznos, mint amilyen fontos.
Csigó Péter könyve vitán felül a kortárs médiakutatás kiemelkedő teljesítménye, amely segít mindazoknak megérteni az új média világát, akik eddig csak élvezték, vagy épp elszenvedték azt.
A budapesti Műszaki Egyetem Szociológia Tanszékén működő média oktató- és kutatóközpont munkatársa, egyetemi oktató. Kutatási területei: a népszerű média és új média hatásai, médiabefogadás-vizsgálatok, a politika mint látványosság és színház, a politikai identitások termel(őd)ése.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Csigó Péter |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 230 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789632361895 |
| Sorozat | Új Média -RE:MIX |