Hasonló termékek
Antifilozófusok. Huszonöt időszerű kérdése a kereszténységhez
A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.
Eljövendő múlt
Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél
A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni.
Metszéspontok
- a fenomenológia és a hermeneutika határvidékén
Leírás
Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is
alapvetõen az elsõt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (…)tárgyalja. (…) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésbõl indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.” A tudomány célja ugyanakkor az objektív tudás növelése a világról. De lehet-e minden személyes vonatkozást, érzelmet, rokon- vagy ellenérzést, személyt, képzeletet mellõzni a megismerésben? És valóban a tudásnak csak ez a két pólusa van,
vagy esetleg van átmenet objektív és szubjektív tudás között? Vagy Polányi Mihálynak van igaza, aki szerint az emberi tudás és tudomány se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes, amely „túl van az objektív és a szubjektív
szembeállításán”? Ezeket és még más – a filozófia, a megismeréstudomány, az ismeretelmélet, a pszichológia, a tudás-szociológia, az etológia területérõl származó – kérdéseket teszik fel e kötet tanulmányainak szerzõi, akik valamennyien résztvevõi voltak a
Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány és A Tan Kapuja Buddhista Fõiskola Kelet-Nyugat Kutatóintézete által 2008. október 28-30. között megrendezett XVI. Magyar Kognitív Tudományok Konferenciának.
Paraméterek
| Kiadás éve | L'Harmattan, Budapest |
| Kiadás éve | 2009 |
| Oldalak száma | 254 oldal |
| ISBN | 9789637343995 |