Hasonló termékek
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Mi rejtve volt a világ teremtésétől fogva
Girard könyve olyanok számára ajánlható, akik hajlandóak ízeire szedni a már ismert világot, benne önmagukat, aztán egy új illetve nagyon is régi: a szakrálisat is tartalmazó rendbe összerakni.
Az észlelés fenomenológiája
Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.
Lét és esemény
...az 1988-ban megjelent Lét és esemény nagyszabású kísérlet a matematika legújabb eredményein alapuló filozófiai ontológia - vagy éppen Lacan, Derrida, Deleuze és más kortárs gondolkodók filozófiai felismerésein alapuló matematikai ontológia? - kidolgozására. Amint azt az előző mondat kérdőjele is mutatja, a mű továbbgondolásra érdemes kérdések sokaságát veti fel.
Válogatott politikai írások
A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Bitangok
A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.
Metafizikai napló
Gabriel Marcel (1889-1973) neve, filozófiai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozófiai főműve, a Metafizikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.
Leírás
Lehet, hogy a 20. századi francia gondolkodók bizonyos értelemben a német filozófia tanítványai (de hát ki nem az, Kant, Hegel, Marx óta?), mégsem egészen úgy áll a dolog, hogy csupán egyszerű befogadók (pláne utánzók) lennének. Éppen ellenkezőleg. A német problematikát a legjobb francia hagyományokkal, mindenekelőtt a pro- és kontra ‒ főként az utóbbi időben ‒ egyaránt gyakran vitatott descartes-i perspektivizmussal szembesítve („az igazság forrása az ember”), e gondolkodók (Sartre, Merleau-Ponty, Foucault, Althusser, Deleuze, Derrida, Lyotard, stb.) a francia filozófiát a 20. század második felében olyannyira gazdaggá és sokszínűvé tették, hogy mára már mindenütt a világon a filozófiai gondolkodás egyik meghatározó irányzatává vált.
Éppen ezért senkinek sem könnyű a különböző iskolákba (fenomenológia, egzisztencializmus, strukturalizmus, lacano-althusseri marxizmus stb.) sorolható francia filozófusok egyenként is rendkívül gazdag munkásságát áttekinteni. Vincent Descombes azonban mégis talál egy termékenynek tűnő szempontot, aminek alapján e feladat talán sikeresen elvégezhető, amikor könyve elején ezt írja: „A filozófia újabb fejlődését illetően Franciaországban a «három H» nemzedékének (ahogyan 1945 után mondták) átmenetét láthatjuk a «gyanakvás három mesterének» (ahogyan 1960-ban fogják mondani) nemzedékébe. A három H: Hegel, Husserl, Heidegger, s a gyanakvás három mestere: Marx, Nietzsche és Freud.”
Vincent Descombes Az ugyanaz és a más c. könyve nemzetközileg elismert alapmű mindenki számára az egész a világon, aki a 20. század francia filozófiáját tanulmányozza. A Rezonőr sorozat tehát a legnagyobb örömmel, s azzal a nem titkolt reménnyel teszi le a könyv fordítását a magyar közönség asztalára, hogy nálunk is alapos továbbgondolásra fogja majd az olvasókat és a gondolkodókat ösztönözni.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vincent Descombes |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 191 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789634142348 |
| Fordító | Dékány András |
| Sorozat | Rezonőr sorozat |