A könyv magyar diskurzusjelölők és társulásaik funkcionális csoportjával kapcsolatos elemző vizsgálatok eredményeit mutatja be. Három jelenséget állít a fókuszba: elsőként az oralitásban gyakori, stigmatizált diskurzusjelölők (hát, így, ilyen) korpuszelemzésein keresztül tárja fel azok összefüggéseit egyes műfajokkal és szociodemográfiai jellemzőkkel (életkor, nem). Másodsorban ellentétes diskurzusjelölő-társulások (pl. de viszont, de mégis) korpusz- és kérdőíves vizsgálatát elvégezve ad képet jelenkori szinkróniában való elterjedtségükről, illetve a stigmatizációjuk mögött meghúzódó nyelvi ideológiákról. Külön tárgyalja e diskurzusjelölői alcsoportnak a műszaki és a tudományos szaknyelvre jellemző sajátosságait. A záró rész a véleményjelölőkkel foglalkozik, közelebbről a szerintem és az azt hiszem (~ asszem) használatával, szinkrón és diakrón korpuszok anyagát felhasználva. A kötetet egy kérdőíves kutatás bemutatása zárja, amely a véleményjelölőknek az udvariassággal és az ellentmondás mértékével való kapcsolatára irányul.