A kaukázusi karacsájok népzenéje

Sipos János 1987 óta több mint tízezer dallamot gyűjtött török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz és türkmén népektől, és különböző nyelveken 14 úttörő kötete jelent meg e népek népzenéiről. Mostani könyvében a kaukázusi karacsáj-balkár nép zenéjével ismerkedhet meg az olvasó. E török nép jelentőségét növeli, hogy ősei abban a Kazár Birodalomban éltek, ahol a magyarok ősei is hosszú időt töltöttek el. Olvashatunk a kaukázusi kutatásokról, a karacsáj nép kialakulásáról és népzenéjének magyar vonatkozásairól, lapozgathatjuk a bő kottagyűjteményt és a karacsáj dalszövegeket magyar fordításukkal együtt. A DVD melléklet pedig a legszebb karacsáj népdalokat mutatja be, bőséges videó felvételekkel, kottákkal és hangzóanyaggal.

Habár magyar nyelven is egyre több könyv foglalkozik az afrikai kultúrával és szűkebben a zenével is, de az afrikai hangszerek gondos bemutatásával még adós a szaktudomány.

Milyen harcok folynak a brüsszeli folyosókon a multinacionális cégek lobbistáival? Hogyan próbálta aláaknázni az EU egészségügyi irányelvét a dohánycégek konspirációja? A mezőgazdaság kemizálásában és a természet végsőkig való kizsarolásában érdekelt vállalatok hogyan férkőznek a legfelsőbb döntéshozatali szintek közelébe? A szerző leleplezi le a mindannyiunk életét kockára tévő hatalmi mechanizmusokat.

Az Egyetértés-gépezet tanulságos, felkavaró és ellentmondásos médiaelméleti fejtegetés köszönhetően annak, hogy a nem is olyan távoli múlt becstelenségei, amelyeket feltár, a jelen visszásságairól is árulkodnak.

Erza és moksa népköltészeti anyag feldolgozásával írta Alekszandr Markovics

A Masztorava szervezet ma már nem létezik, követelései, célkitűzései megvalósulatlan ábrándok maradtak éppúgy, mint a korábbi Mordvin Kulturális Felvilágosító Társaságé is 1917-ben. De most már él a Masztorava eposz, az erzák és moksák népi eposza, népköltészetük művészi enciklopédiája, és ezzel a magyar kiadással nemcsak új köntösben jelenik meg, hanem remélhetőleg új életre is kel egy valamivel tágabb térségben. Olvassák élvezettel és gondoljanak hőseinek ma élő utódjaira is!

1974 táján különös csapás híre rázta meg a világot. Egész erdők pusztultak el állva. A végtelenségig repedezett földön agonizáló állatok és tetemek hevertek szerteszét, legyőzve. Pierre Rabhi Burkina Fasóban, a Száhel-övezet déli részén vágott bele a sivatag visszahódításába. Évtizedes munkájáról szól ez az egyszerre kalandos és lírai életregény.

Pierre Rabhi a kortárs ökológiai gondolkodás egyik legnagyszerűbb alakja, aki tízezrek életébe hozott változást Afrikától Indiáig. Mint Yehudi Menuhin írja róla: „Ez az egyszerű életszentségű, tisztán és világosan gondolkodó ember, akinek költői szépségű nyelvezete izzó szenvedélyről tanúskodik, saját verítékével termékenyítette meg a meddő földeket.” Ez a kötet filozófiai és bölcseleti írásait gyűjti egybe.