Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
A bantu nyelvek
A kötet az első magyar összefoglalás a bantu nyelvekről, de tárgyalja a többi afrikai nyelvcsalád és nyelvcsoport témakörét is. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó, 600 különböző nyelvet 170 millióan beszélik az Egyenlítőtől délre fekvő területeken. Ezek közül csak 150 létezik írott formában is. A bantu nyelvek többsége a 19. század első harmadától kezdődően jelent meg, közülük megközelítőleg hatvan nyelvről még e században születtek alaposabb leírások német, angol, francia és más utazók, hittérítők, gyarmati tisztviselők, valamint képzett nyelvészeti, néprajzi szakemberek tollából.
Őseink még hittek az ördögökben. Vallási változatok a vaszjugani hantiknál
A könyv célja a Vaszjugan-folyó menti hantik vallási életének, a vallás szerkezetének bemutatása, továbbá a változás folyamatának elemzése. A vallási rendszer – azaz tanulmányom – kulcsául a szent helyeket és a hozzájuk tartozó képzeteket választottam. Mindenekelőtt azonban össze kell foglalni ismereteinket a vaszjugani hantikról, valamint röviden ismertetni kell kutatásuk történetét is. A szent helyek rendszerének megértéséhez meg kell ismerni a vaszjugani hanti panteont és áldozati rendszert, illetve az itt megfigyelhetõ változásokat is.
Leírás
Ez a közel száz esztendeje írt, nagyszabású, rendszerező munka, amely minden bizonnyal Durkheim főműve, végre megjelent magyarul is. Természetesen elgondolkoztató, hogy Jászi Oszkár - úgy is mint a Huszadik Század szerkesztője - annak idején személyes kapcsolatban állt a Sorbonne neves professzorával, s már 1909-ben, azaz három esztendővel az eredeti mű párizsi megjelenése előtt két részletet is közölt A vallási élet elemi formáiból folyóiratában, a teljes műre mégis mostanáig kellett várnunk. Igaz, Durkheim fontosabb szociológiai munkái közben sorra napvilágot láttak nálunk (Az öngyilkosság először 1967-ben, A társadalmi tények magyarázatához, amely A szociológia módszertani szabályait is tartalmazza, 1978-ban, a Nevelés és szociológia 1980-ban), sőt elmondhatjuk, hogy e művek nemcsak hozzáférhetővé váltak, hanem szervesen be is épültek a hetvenes években kibontakozó magyar szociológiába.
"Egyetlen olyan tűzhely van, ahol lelkileg megmelegedhetünk: az, amelyet a hozzánk hasonlók társadalma hoz létre" - írja Émile Durkheim, akit "a szociológia atyjaként" szoktunk emlegetni, s aki nem titkolja, hogy a vallás, amelyet a XIX. századi társadalomtudományok közönséges téveszmének és illúziónak tartottak, számára mindenekelőtt társadalmi tény.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Durkheim Émile |
Megjelenés | 2003 |
Terjedelem | 403 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9639457167 |
Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |