Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a XVII-XIX. századból
Mely hív szolgálattyáért esztendőbéli fizetése lészen
A válogatás egy kevéssé ismert és eddig föltáratlan iratanyagból, a Tiszántúlon birtokos Dessewffy család XVIII. századi gazdálkodásából ad ízelítőt. E dokumentumok tartalmukat tekintve a következőképpen csoportosíthatók: szerződéslevelek (contractusok), vármegyei rendeletek, földesúri utasítások, összeírások, uradalmi alkalmazottak elszámolásai, valamint jobbágyok panaszlevelei. A közölt anyag különös értékét adja, hogy az 1777-es úrbér rendezés utáni éveket mutatja be, s képet kapunk a jobbágyszolgáltatások változásáról éppúgy, mint a jobbágy-földesúr, valamint a tisztviselők viszonyának, életkörülményeinek alakulásáról.
Halászó parasztok - halászati vállalkozók
A szerző az e kötetbe foglalt régebbi és újabb dolgozatainak publikási formájául a forrás és az elemzés együttes közlését választotta. A források és az elemzések a 18. századtól a 20. század első évtizedéig ívelő két évszázadot ölelik fel, így pontosan tükrözik a magyarországi halászat üzemszervezetének és eszközkészletének változási, átalakulási tendenciáit, és sokoldalúan informálnak a halászatot meghatározó közjogi felfogás és a vízhasznosítás ökológiai feltételrendszere koronkénti módosulásairól. A kötet nemcsak a magyar halászat üzemszervezetének és eszközkészletének forrásközlésekre alapuló monografikus összegzéseként, hanem a történeti néprajzot orientáló módszertani javaslatként is hasznosítható.
Leírás
A három évvel ezelőtt elindított forrásközlő sorozat e darabjával jelentős mérföldkőhöz érkezett. Míg az első két kötet célja a hazánk borvidékeiről származó összes, 1997 előtt napvilágot látott hegytörvényeknek egy közös adatbázisba integrálása volt, e kötettel megkezdődött azoknak az eddig teljesen ismeretlen dokumentumoknak a közreadása, melyet az Égető Melinda vezetésével 1997 óta működő munkacsoport tárt fel. Jelen kötet a 16-19. századi Győr és Sopron vármegyék területén keletkezett hegytörvényeket és szőlőtelepítő leveleket tartalmazza. Jelentőségüket rövid, tömör értékelő tanulmány mutatja be. A közölt 38 szöveg közül 26 magyar, 2 latin, 9 német, 1 pedig horvát nyelvű, melyeket bőséges jegyzetanyaggal, pontos hivatkozásokkal láttak el a közreadók. A szövegek értelmezését a latin szavakat és kifejezéseket tartalmazó szójegyzék segíti. A könyvet a benne előforduló valamennyi szőlőhegy, város, falu, puszta és vármegye nevét tartalmazó helynévmutató jól hasznosíthatóvá teszi mind a helytörténeti kutatás, mind az érintett borvidék története iránt érdeklődő jelenkori hegyközségek tagjai számára.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Égető Melinda |
| Megjelenés | 2004 |
| Terjedelem | 300 oldal |
| Kötészet | karton |
| IISBN 963 9457 79 5 | |
| Sorozat | Szőlőhegyek történetének forrásai |