Hasonló termékek
Huizinga Noster
A kötet példaszerű alapossággal vizsgálja a Huizinga-recepción keresztül a húszas-harmincas évek egyik legfontosabb irodalmi, kulturális, világnézeti mozgalmát, az újhumanizmus magyarországi változatait, melynek olyan jeles képviselői említhetők, mint – többek közt – Kerényi Károly, Thomas Mann, Szerb Antal, vagy maga Johan Huizinga. Minthogy az újhumanizmus törekvései sokszoros átértelmezésen és torzításokon estek keresztül mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali ideológiák térnyerésének köszönhetően (lényegében egykor és most is), Balogh Tamás könyve az újhumanizmus törekvéseinek jobb megismerését, a hozzá kapcsolódó ideológiai konstrukciók lebontását is lehetővé teszi." (Havasréti József)
Az emberáldozattól az istennév kimondhatatlanságáig
Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.
Az ellenzékiség és együttműködés között
Az 1918-ban újjászületett Lengyelországban a lakosság több, mint egyhatodát tették ki az ukránok, ezzel a korabeli Európa legnagyobb kisebbségi közösségének számítottak (kb. 5 millió fő). Velük szemben húsz év lefolyása alatt a mindenkori varsói kormányzat nem dolgozott ki és nem valósított meg egy konzekvens és kooperáción alapuló programot. A kisebbségbe szorult ukránok nem tudták megfelelő módon képviselni politikai, gazdasági vagy kulturális jogaikat nem csak a parlamentben, hanem a helyi adminisztráció szintjén sem.
Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450–1650)
A kötet szerzői a korszakkal foglalkozó, de különböző tudományágakban alkotó kutatók: Cseke Ákos, Fabiny Tibor, Görföl Tibor, Hargittay Emil és Horkay Hörcher Ferenc. A tanulmányok kiegészítéseként - ma még talán szokatlan módon - közreadjuk az egyes írások véglegesítése előtt született szakkonzulensi véleményeket is.
Vallás és hagyomány
Ez a könyv vallás és hagyomány kapcsolatáról szól. A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű.
A Német Szövetségi Köztársaság (1949-2009)
Összegzés és dokumentumok.
Az NSZK szuverén módon leküzdte az 1970-80-as évek olajválságát, a RAF-terrorizmust és a német egyesítés problémáit, s virágzó exportgazdasággal rendelkező, tekintélyes, 82 milliós középhatalom született. A legjobb állam, amelyet eddig a németek létrehoztak. Amikor 1989 novemberében ledőlt a berlini fal, a keletnémetek vonakodás nélkül a csatlakozás mellett döntöttek. Brandt szavaival: Most összenő, ami összetartozik. 1990-ben a németek nemzeti kérdése megoldódott.
S vele megkezdődött Európa egyesítése is.
Katyn, 1940
Lengyelország a Szovjetunió és Németország „életterében” (1914–1945)
A kötet egyedülálló érdeme, hogy a módszeresen elkövetett katyńi tömeggyilkosságokat történeti hátterükbe helyezi, érvelését a legújabb nemzetközi kutatási eredményekre alapozza, s először közli e témakör legfontosabb dokumentumait. Így egyfajta sajátos történelmi narratívát kínál.
Az első világháború 1914–1918
1914. július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, Ausztria–Magyarország, Franciaország és Oroszország) – különböző gyarló megfontolásból – tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz.
Leírás
A három évvel ezelőtt elindított forrásközlő sorozat e darabjával jelentős mérföldkőhöz érkezett. Míg az első két kötet célja a hazánk borvidékeiről származó összes, 1997 előtt napvilágot látott hegytörvényeknek egy közös adatbázisba integrálása volt, e kötettel megkezdődött azoknak az eddig teljesen ismeretlen dokumentumoknak a közreadása, melyet az Égető Melinda vezetésével 1997 óta működő munkacsoport tárt fel. Jelen kötet a 16-19. századi Győr és Sopron vármegyék területén keletkezett hegytörvényeket és szőlőtelepítő leveleket tartalmazza. Jelentőségüket rövid, tömör értékelő tanulmány mutatja be. A közölt 38 szöveg közül 26 magyar, 2 latin, 9 német, 1 pedig horvát nyelvű, melyeket bőséges jegyzetanyaggal, pontos hivatkozásokkal láttak el a közreadók. A szövegek értelmezését a latin szavakat és kifejezéseket tartalmazó szójegyzék segíti. A könyvet a benne előforduló valamennyi szőlőhegy, város, falu, puszta és vármegye nevét tartalmazó helynévmutató jól hasznosíthatóvá teszi mind a helytörténeti kutatás, mind az érintett borvidék története iránt érdeklődő jelenkori hegyközségek tagjai számára.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Égető Melinda |
Megjelenés | 2004 |
Terjedelem | 300 oldal |
Kötészet | karton |
IISBN 963 9457 79 5 | |
Sorozat | Szőlőhegyek történetének forrásai |