A kötet példaszerű alapossággal vizsgálja a Huizinga-recepción keresztül a húszas-harmincas évek egyik legfontosabb irodalmi, kulturális, világnézeti mozgalmát, az újhumanizmus magyarországi változatait, melynek olyan jeles képviselői említhetők, mint – többek közt – Kerényi Károly, Thomas Mann, Szerb Antal, vagy maga Johan Huizinga. Minthogy az újhumanizmus törekvései sokszoros átértelmezésen és torzításokon estek keresztül mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali ideológiák térnyerésének köszönhetően (lényegében egykor és most is), Balogh Tamás könyve az újhumanizmus törekvéseinek jobb megismerését, a hozzá kapcsolódó ideológiai konstrukciók lebontását is lehetővé teszi." (Havasréti József)

 

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

 

A kötet szerzői a korszakkal foglalkozó, de különböző tudományágakban alkotó kutatók: Cseke Ákos, Fabiny Tibor, Görföl Tibor, Hargittay Emil és Horkay Hörcher Ferenc. A tanulmányok kiegészítéseként - ma még talán szokatlan módon - közreadjuk az egyes írások véglegesítése előtt született szakkonzulensi véleményeket is.

Ez a könyv vallás és hagyomány kapcsolatáról szól. A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű.

Az 1918-ban újjászületett Lengyelországban a lakosság több, mint egyhatodát tették ki az ukránok, ezzel a korabeli Európa legnagyobb kisebbségi közösségének számítottak (kb. 5 millió fő). Velük szemben húsz év lefolyása alatt a mindenkori varsói kormányzat nem dolgozott ki és nem valósított meg egy konzekvens és kooperáción alapuló programot. A kisebbségbe szorult ukránok nem tudták megfelelő módon képviselni politikai, gazdasági vagy kulturális jogaikat nem csak a parlamentben, hanem a helyi adminisztráció szintjén sem.

Összegzés és dokumentumok

Az NDK 1949. október 7-én az NSZK-hoz hasonlóan megszállási rendszerből jött létre. Társadalmának átalakítása két tényezőn alapult: a szovjet megszálló hatalmon, valamint a német kommunizmus hagyományán és ideológiáján. Az ország a Szovjetunió befolyási övezetének legnyugatibb európai előőrse lett; területén 380 ezer fős szovjet katonaság állomásozott. Jelenlétük az ország belső stabilitását és a NSZEP hatalmon tartását szolgálta, s garantálta az NDK külső biztonságát.

John Keats (1795-1821) az angol romantikán belül a sajátságos neoklasszicista irányzatot képviselte. Verseiben a fegyelmezett, felemelően
tiszta és tökéletes formát az emberi, a személyes tökéletlenség és a halandóság fájdalma hatja át, a Szépség eszményét a halál közelségének tudata árnyékolja be. Kispolgári családban született. Korán árvaságra jutott; rövid élete anyagi gondokban s a huszonhárom éves korában jelentkező betegségének lázában telt el.

Borkultúránk történetében - eltekintve az utóbbi fél évszázadtól - a középkortól kezdve mindig fontos szerepet játszottak a hegyközségek. Szervezeti formájuk, működési módjuk szokásjogon alapult, melyet a koraújkortól írásba is foglaltak. A fennmaradt hegytörvények bepillantást engednek az egykori hegységek muködésébe, a szőlőbirtoklással kapcsolatos jogviszonyokba és a szőlőhegyi élet mindennapjaiba. A Szőlőhegyek történetének forrásai címen induló sorozat első köteteként egy ma már könyvritkaságnak számító hegytörvény gyujtemény jelenik meg új köntösben, melynek bevezető tanulmánya összefoglalja az intézmény történetét, a szöveggyűjtemény pedig a forrástípus reprezentatív darabjainak számító szövegeket tesz közzé. A szőlőhegyek történetét hiteles források segítségével bemutató könyvsorozat hatalmas adatbázist tesz hozzáférhetové számos tudományág (agrártörténet, jogtörténet, etnográfia, folklór, nyelvészet, művelődéstörténet) számára, egyszersmind erkölcsi és gyakorlati vonatkozásban is támaszul szolgálhat a mai hegyközségek szervezői, vezetői és kreatív tagjai számára. (Második javított kiadás)