The present publication focuses on the examination of literary diversity. On the one hand it deals with the literature of various endangered languages (especially that of the Sámi), and develops first considerations in constructing a comparative paradigm for mapping the vulnerability of literary processes. On the other, this book pays attention to thematic, formal and stylistic aspects of contemporary translingual literary productions. Special attention is here given to the latest developments in the Finnish literary field. The foci of endangerment and translingualism require addressing several other related literary phenomena such as literary ecology, écriture multiculturelle, code-switching or intercultural dialogism in present day world literature.

A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét a mítosz egzisztenciális, kulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.